Kitettek magukért a hazai adófizetők az esztendő első négy hónapjában. A polgárok és a vállalkozások több mint 3500 milliárd forintot róttak le az öt legnagyobb adótípusból, vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a járulékokból és a személyi jövedelemadóból (szja). Az összeg önmagában sem csekély, az elmúlt esztendő azonos időszakának adatával összevetve viszont kifejezetten nagynak mondható: az idei négyhavi summa 133 milliárd forinttal haladja meg a tavaly befolyt tételt.
A nemzetgazdasági tárca összefoglalójából több érdekesség is kiderül a részletekről. Az első, legszembetűnőbb jelenség, hogy az államkasszába érkező pénzek nagysága annak ellenére is emelkedett, hogy az év elején jelentősen csökkentek a közterhek. A munkáltatók által fizetett úgynevezett szociális hozzájárulási adó – hajdani nevén munkáltatói járulék – például a korábbi 27 százalékról 22 százalékra mérséklődött, mindez azonban nem látszik meg a társadalombiztosításhoz érkező befizetéseken. Éppen ellenkezőleg: idén négy hónap alatt 56 milliárddal több folyt be a szociális hozzájárulási adóból és a járulékokból, mint a 2016 elején. Ennek persze megvannak a maga okai. Az egyik az, hogy mind többen találnak maguknak legális kenyérkereseti lehetőséget.
A másik mozgatórugónak pedig az a több évre szóló béremelési-adócsökkentési megállapodás nevezhető, amelyet tavaly kötött meg a kormányzat a munkaadók és a munkáltatók képviselőivel. Az egyezség szerint az állam enyhít a cégek terhein, ha a munkáltatók érdemben növelik a dolgozók fizetését. Mindez a számok nyelvén azt jelentette, hogy a minimálbér 15 százalékkal, a szakmunkás-bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedett az év elején, ezért cserébe járt az öt százalékpontos tehercsökkentés. Az eddigi adatok szerint a keresetek növekedése miatt érkező pluszösszegek ellensúlyozhatják az adómérséklés miatt a közkasszát érő kiesést. Érdemes megjegyezni: a megállapodásnak az volt a fő célja, hogy megszűnjön idehaza az olcsó bérek korszaka, s a magyar fizetések évről évre közelebb kerüljenek a Nyugaton megszerezhető jövedelmekhez.
A hazai juttatások emelkedése a személyi jövedelemadó számain is meglátszik: szja címén 47 milliárddal érkezett több most, mint 2016 első harmadában. Mivel pedig a családok zsebében nagyobb összegek maradtak, így a fogyasztók többet is költhettek el boltokban és a különféle szolgáltatóknál, ez pedig nyomot hagyott a forgalmiadó-bevételeken. Áfából 46 milliárdnyi többlet származott.
A fennmaradó két nagy adónál visszaesés jelentkezett. A cigaretta, az alkohol és az üzemanyag eladásakor felszámított jövedéki adóból például 13 milliárddal kevesebb folyt be most, mint tavaly. A benzin és gázolaj hozott az állam konyhájára, ahogyan a szeszes italok után is több közterhet róttak le az érintettek, a dohánypiacon azonban olyan változások voltak, amelyek a piaci szereplők alkalmazkodása miatt visszavetették az állami bevételt.
Mindeközben csekély, nagyjából négymilliárdos csökkenést jegyeztek fel a társasági adónál, ez azonban nem is csodálható. Az év elején nagyot vágott a kormányzat ezen a közterhen, olyannyira, hogy manapság az itteni, kilencszázalékos mértékkel Magyarország szedi a vállalkozásoktól a legkisebb társasági adót az Európai Unióban.
Az első négy hónap adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a közkassza – a korábbi évekhez hasonlóan – idén is adótöbblettel számolhat majd. Már csak azért is, mert az év közepén megindul a harmadik nagy horderejű feketegazdaság elleni intézkedés, az online számlázási rendszer tesztüzeme. A szisztéma az új típusú pénztárgépekkel és a közúti áruforgalom elektronikus hatósági ellenőrzésével – ismertebb nevén az ekáerrel – együtt alkalmas lehet rá, hogy sok illegálisan vagy féllegálisan működő szereplőt végleg kiszorítson a Magyarország piacáról. Mindent egybevetve: ha a folyamatok nem fordulnak meg, az esztendő végén akár újabb százmilliárdos tétel helyét keresheti meg a kormányzat. Az utóbbi években az ilyen forrásokat – legalább részben – az adók csökkentésére használta fel a kabinet.
