– Az építőipari vállalkozások egy része „nem értékeli” azt a jogszabályi kedvezményt, miszerint az első jogsértés észlelésekor csak figyelmeztetés alkalmazható, munkaügyi bírság pedig csak újabb szabálytalanság esetén szabható ki – közölte lapunk megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ez a kis- és középvállalkozásokra érvényes kedvezmény részben magyarázatot adhat arra, hogy a tárca foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának első negyedéves jelentése szerint miért továbbra is az építőiparban a legjellemzőbb a feketén foglalkoztatás.
Jóllehet 2015-ben is az építőipar adta a legtöbb „feketézőt”, a január–márciusi ellenőrzések alapján a tavalyi év első negyedévéhez képest 30-ról 38 százalékra nőtt az ágazatban a feketén foglalkoztatottak aránya. – A bejelentések teljesítése még mindig nem alapvető jogalkalmazói gyakorlat a munkáltatók egy részénél – fogalmazott a tárca, hozzátéve, hogy az építőipar fokozott ellenőrzését eleve előirányozta a szakmai irányító hatóság.
A tárca ugyanakkor kiemelte: a generálkivitelezők által vezetett elektronikus építési napló nemcsak az ellenőrzéseket könnyíti meg, hanem megelőző szerepe is van. Emellett megszűri a bejelentés nélkül foglalkoztató munkáltatókat és a hamis vagy kettős nyilvántartás vezetésétől is visszatartja az alvállalkozókat – tették hozzá.
A foglalkoztatás-felügyelet első negyedévi jelentése alapján az építőipart érintette minden ötödik ellenőrzés, szám szerint több mint 1100. A jogsértő munkáltatók által elkövetett súlyos szabálytalanságok 868 ágazatot érintő intézkedést, valamint 116 esetben összesen 20,14 millió forintnyi munkaügyi bírságot vontak maguk után, vagyis átlagosan alig több mint 170 ezer forintot kellett megfizetniük a cégeknek. A munkaügyi bírság legkisebb összege egyébként harmincezer forint, a legsúlyosabb esetekben pedig tízmillió forint volt, de a 20 fő alatti munkavállalót foglalkoztató cégek esetében a bírság legfeljebb ötmillió forintra rúghat. A hatóság emellett 287-szer hozott a bírságot helyettesítő figyelmeztetést.
A jelentésből az is kiderül, hogy a kedvezményes otthonteremtési lehetőségek a szabálytalanságok gyakoribbá válását is magukkal hozták. – Több olyan munkáltató jelenik meg a piacon, amelyik alacsonyabb költséggel kívánja elvégezni a megnövekedett munkamennyiséget, ezáltal a kedvezményes időszak alatt minél több haszonra kíván szert tenni. Ennek egyik megvalósulási formája a munkavállalók adó- és járulékvonzatainak megspórolása – olvasható a dokumentumban.