Gazdasági előnye és közösségépítő szerepe is van a földrajzi árujelzőknek, ezért az Agrárminisztérium azon dolgozik, hogy minél több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméknek legyen valamilyen oltalma. Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár a termelői közösségek napja alkalmából rendezett konferencián rámutatott: jelenleg mintegy 36 bor, nyolc pálinka és 14 mezőgazdasági, illetve élelmiszertermék rendelkezik a hazain kívül európai uniós oltalommal is. A cél, hogy ez a szám a jövőben tovább emelkedjen. Emellett szeretnék elérni, hogy további nagy piacokon, így Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban is földrajzi áruvédelmet kapjanak a szóban forgó termékek. A helyettes államtitkár jelezte: jövőre a vidékfejlesztési keretből is kaphatnak támogatást céljaik eléréséhez ezek a közösségek.
Gál Péter, az AM piacszervezési főosztályának vezetője szerint mintegy 23 áru esetében folyik tárgyalás a tárca és az Európai Bizottság között. Ezek közül két bor, nyolc gyümölcspárlat és 13 egyéb mezőgazdasági és élelmiszertermék vár jóváhagyásra. A sor azonban ezzel még nem ér a végére, számos olyan áru van, amelyet nemzeti oltalomra terjesztettek fel. A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a borok esetében már szinte teljes a lista, hamarosan pedig a pálinkatérkép is újabb nevekkel bővülhet. Előbbi kategóriában ezért most a legnagyobb feladat az, hogy az egyes árujelzővel rendelkező borokat kategóriákba sorolják. – A sokszínűség lehet előny, megfelelő rendszerezés nélkül viszont inkább hátrányról beszélhetünk. A tárca ezért a rendezőelvet és a keretszabályokat szeretné a jövőben megteremteni a borok között – emelte ki.
A borok esetében az a következő lépés, hogy az árujelzővel szereplő italokat kategóriákba sorolják
Fotó: Havran Zoltán
Jókúti András, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi elnökhelyettese arról beszélt, hogy a védjegyekre vonatkozó szabályozás 2019. január elsejétől több ponton is módosul. Eszerint például díjköteles lesz, ha egy védjegy használati engedélyét tíz év után szeretné meghosszabbítani a tulajdonos. Emellett a védjegyek bejegyzésére, illetve elutasítására vonatkozó feltételeket is finomhangolták, az előírások közül pedig kikerül a grafikai megjelenítés. Így jövőre már akár egy pozíciót, audiovizuális elemet vagy mozgást is levédethet valaki. A módosításokra azért volt szükség – jegyezte meg –, hogy a hazai jogszabályokat a nemrég megváltozott uniós irányelvhez igazítsa a kormányzat.
