Mivel a leendő egyetemisták és főiskolások közül sokan a lakhelyüktől távol kezdik meg tanulmányaikat, és nem mindenki jut kollégiumi férőhelyhez, sokaknak más megoldást kell keresniük a lakhatásuk megoldására. Éppen ezért a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével évről évre felbolydul az albérletek piaca.
Az előző évekhez hasonlóan a diákoknak – és szüleiknek – most is azzal kell szembesülniük, hogy drágultak az albérletek. Ugyanakkor ilyentájt a kínálat is jelentősen megugrik, az Ingatlan.com adatai szerint a fővárosban 16 százalékkal nagyobb körből választhatnak a diákok, mint tavaly júliusban, és a nagyobb egyetemi városokban is széles választék várja a fiatalokat.
Balogh László, a hirdetési portál vezető gazdasági szakértője lapunknak azt mondta: a bővülés részben annak tulajdonítható, hogy az alacsony kamatkörnyezet miatt az elmúlt években rengeteg befektető vásárolt ingatlant kiadási céllal, ők pedig jellemzően a felvételi ponthatárok ismertetése idején hirdetik meg ezeket. A legtöbb bérleti szerződést ráadásul egyéves határozott időre kötik, így azok is most keresnek kiadó lakást, akik évek óta az adott városban tanulnak vagy már befejezték felsőoktatási tanulmányaikat.
A kínálatbővülés ellenére az árak is emelkedtek, az V., a VI. és a VII. kerületben mintegy 15 százalékkal. A budapesti átlagos bérleti díj téglalakásoknál 150 ezer forint, a panellakásokért havonta 130 ezret kérnek, a garzonok havi díja 110-120 ezer forint. A nagyobb egyetemi városokban, Pécsett, Debrecenben és Szegeden a kisebb lakásokért 75-85 ezer forintot, a nagyobbakért viszont legalább 100 ezret kell fizetni, ami a tavaly meghirdetett albérletekhez képest szintén magasabb havi díjat jelent. – Mindez az ingatlanpiaci élénkülést tanúsítja, ami az albérletárakban is tükröződik. A bérleti díjakra ráadásul nemcsak az ingatlanok eladási ára van hatással, hanem a gazdaság általános teljesítménye és a bérek növekedése is.
A válságot követő öt évben ez a két tényező sokat javult, ami szintén hozzájárult a bérleti díjak emelkedéséhez – magyarázta a szakértő. A magas árakat látva mind többekben merülhet fel az összeköltözés gondolata. Balogh László szerint jó megoldást jelenthet, ha több fiatal egy akár 3-5 szobást lakást vesz ki, ezek bérleti díja ugyanis nem annyival magasabb, mint amennyivel nagyobbak, és a költségek így többfelé oszlanak. Emellett Budapesten a jó tömegközlekedéssel rendelkező külső kerületeket, az egyetemi városokban pedig a külvárosi kiadó lakásokat is érdemes számba venni a keresésnél.
Az OTP Ingatlanpont szerint a ponthatárhúzás napjától kezdve szeptemberig még további albérletiár-emelkedés várható, vagyis jobban járhat, aki időben kapcsol. Dalos Mariann, a hálózat budapesti régióvezetője szerint aki teheti, annak érdemes megfontolnia a lakásvásárlást, akár részben hitelből.
– Egy havi 120 ezer forintos albérletre 4,5 éves egyetemi képzés alatt 6,5 millió forintot költ a bérlő, feltéve, ha időközben nem emelkedik a bérleti díj. Ha ez az összeg részben vagy egészben rendelkezésre áll, lakáshitellel kiegészítve már meg lehet venni egy garzonlakást. Ez pedig mindig jó befektetés marad, az értékét megőrzi, a diploma megszerzése után könnyen el lehet adni, vagy akár bérlakásként is hasznosítható – fejtette ki.
