Nemcsak a nagyberuházások keretében épülő társasházfejlesztések vettek lendületet az elmúlt időszakban a kormányzati intézkedések hatására, hanem a családi házak is gombamód szaporodnak.
Ebben elsődlegesen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) játszik szerepet, hiszen az új építésű lakásokra jelentős segítséget ad az állam. Különösen a nagycsaládosoknak, akik akár 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást, és további 10 millió forint kedvezményes hitelt kaphatnak az építkezéshez. A csokon felül nemcsak a gyermekes pároknak, hanem minden magánépíttetőnek elérhető a forgalmi adó visszaigénylési lehetősége, legfeljebb ötmillió forintig.
– Az ingatlanpiac idei élénküléséből a vidéki városok és községek is kivették a részüket. A kisebb településeken az építési telkek piacának alakulása alapján jobban nőtt az építési kedv, mint a nagyobb városokban – mondta lapunk érdeklődésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ennek okai között szerinte az is szerepet játszhat, hogy a kisebb településeken az alacsonyabb telekárak miatt sokkal többet érnek az állami támogatások egy családi ház felépítéséhez, mint a nagyvárosokban.
Erre utalhat az is, hogy a használt házak árai a kisebb falvakban stagnáltak, a nagyobb városokban viszont csaknem 10 százalékkal emelkedtek egy év alatt. Balogh László szerint jó példa erre a jelenségre Szombathely: Vas megye székhelyén a telkek kínálata és kereslete egyaránt csökkent, viszont a használt családi házak 22 százalékkal drágultak éves összevetésben
A kedvezmények miatt kevésbé ütköznek falakba a költözést tervezők
Az áremelkedés hátterében az áll, hogy miközben a kereslet a meglévő házakra másfélszeresére nőtt, addig a piacuk csak 17 százalékkal bővült.
A családi házas építkezés meglódulását az építésügy átalakítása is elősegítette. A 2016 elején bevezetett egyszerű bejelentést ma már mérethatártól függetlenül minden egylakásos új épületnél alkalmazni kell, ha magánszemély az építtető, de a házbővítéseknél sincs szükség engedélyeztetésre, ha a toldással nem haladja meg a lakás hasznos alapterülete a 300 négyzetmétert.
A bejelentés azt jelenti, hogy a korábbi legalább 50 napot igénybe vevő, de hiánypótlással akár 5-6 hónapig is elhúzódó építési engedélyeztetési eljárás helyett az elektronikus építési napló megnyitása után 15 nappal már meg is kezdhető a kivitelezés. Ez ráadásul semmibe sem kerül, míg azelőtt akár 50 ezer forint illetéket kellett fizetni. Ezzel ugyanakkor az építtetőre, a tervezőre és a kivitelezőre a korábbinál jóval nagyobb felelősség hárul.
A statisztikai hivatal első féléves adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest a családi házak aránya 43-ról 46 százalékra emelkedett az összes új lakáson belül. Kiegyenlítődött a természetes személyek által épített lakások és a vállalkozások által építettek aránya is. Szintén az egylakásos lakóingatlanok számának növekedésére utal, hogy az új ingatlanok átlagos alapterülete nőtt, az év első felében 95 négyzetmétert tett ki.
Az adatok szerint 2017 első hat hónapjában a kiadott engedélyek és a bejelentések alapján 6841 lakóépület építését tervezték. Ezek közül 5271 az egylakásos, azaz a családi ház. A tavalyi év első felében még valamivel kevesebb, 4849 családi otthon építése kezdődhetett el, de a csok és az egyszerű bejelentés bevezetése előtt, 2015 első fél évében mindössze 2437.
