Tóth Gábor, az Európa Kapuja V4–Kína Egyesület elnöke lapunknak elmondta: bár a nyugati, liberális sajtó jellemzően negatív viszonyulását fejezte ki a budapesti eseménnyel kapcsolatban, a globális világrendben érezhető változások egyértelműen azt jelzik, hogy a jövőben azok az országok lesznek képesek fejlődni, amelyek a gazdasági kapcsolataikat a kölcsönös tisztelet megadására építik. Ez az erény pedig a nyugati diplomáciában egyre kevésbé van jelen – tette hozzá a szakértő.
Tóth Gábor szerint a kelet-közép-európai térség országainak fel kell ismerniük, hogy az olyan nagy partnerekkel, mint Kína, csak összefogva tudnak eredményesen együttműködni. A távol-keleti ország ugyanis éppen pragmatikus megfontolásból szereti regionális együttműködésbe terelni a kisebb országokkal való kapcsolatait – magyarázta a szakértő. Mint mondta, ezért van szükség arra, hogy a térségünk országai az összefogásból profitálva képesek legyenek Kínához hasonló erőt képviselni.
A tizenhatok és a távol-keleti óriás együttműködése sikerre van ítélve, fogalmazott a kutató, majd hozzátette: ennek a kapcsolatnak ugródeszka lehet a visegrádi négyek kulturális, politikai és ideológiai egysége. A V4-ek ugyanis képesek de facto vezetni a relatíve különböző tizenhatok csoportját, s a szóban forgó térség gazdasági erejének hetven százalékát is a visegrádiak adják.
A szakértő szerint a kínai diplomáciára egyébként is jellemző, hogy sosem „in medias res” közelít az országokhoz, hanem a konkrét eredményeket éveken át tartó tapogatózás és folyamatos kapcsolattartás előzi meg. A nyugati mentalitás pedig mindig azonnali eredményt akar. Pedig a türelem a legnagyobb erény egy ázsiai partner esetében – magyarázta Tóth Gábor.
Az elmúlt napok sikere egyértelmű: önmagában az is szép eredmény, hogy Budapestre utazott térségünk tizenöt országának képviselője, az pedig magáért beszél, hogy Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök arra érdemesnek tartja a tömörülést, hogy tárgyalóasztalhoz üljön az országok képviselőivel.