– Az egyszerű bejelentés kedvező hatásai már érezhetők. Jelentősen megugrott az építkezési kedv, nagyságrendekkel több családi ház építése zajlik, mint korábban. Ez a családi otthonteremtési kedvezménynek is köszönhető, de már annak kiterjesztése előtt felfutott a bejelentett építkezések száma – mondta lapunknak Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű családi házakra tavaly óta érvényes, az engedélyeztetési eljárást kiiktató szabályozásról.
Nemet mondani az ellenőrtípusú attitűdre
– Más tényezők is alátámasztják a sikert. Nincs olyan építész, akinek ne lenne munkája, a Tüzép-telepek tulajdonosai az építkezők számának hatalmas növekedéséről beszélnek. Szabad kivitelezőt már most nagyon nehéz találni, az építési vállalkozók jellemzően egy évre el vannak látva feladattal – sorolta Füleky Zsolt, aki szerint hangulatbeli változás is történt: a családoknak, a potenciális építtetőknek jelentősen megnőtt a bizalmuk. – Az építésügy már nem kiút nélküli labirintus, hanem kiszámítható, lehetőségekkel kecsegtető rendszer. Azoknak, akik most kezdenek építkezésbe, már nem a hatósági tortúra, inkább csak az építkezés költségei miatt fáj a fejük – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Füleky Zsolt az egyszerű bejelentést az elkészülő házak milyensége, vagyis a leendő végeredmény miatt kritizáló felvetésekre azt mondta: kizárt, hogy amikor egy család épülő otthonáról, az ahhoz felvett hitelről és a megtakarításokról van szó, szántszándékkal valami rondát akarnának építeni. – El kell oszlatni a feltételezést, hogy az emberek feltett szándéka szabálytalan dolgokat építeni. A közfelfogást meg kell szabadítani ettől a gyanakvó, ellenőrtípusú attitűdtől – közölte. Szabályba ütközően szerinte csak azok építkeznek, akik egyszerűen nem ismerik azokat, a szabályozások helyi megismertetésében pedig nagy előrelépést jelenthet a főépítészi hálózat megerősítése.
Megelőző intézkedések
– A tavaly hozott törvény alapján minden városnak és falunak meg kell alkotnia az arculati kézikönyvét, valamint a településképi rendeletét – fejtette ki a szakpolitikus. A rendelet a kézikönyv kötelező jellegű kivonata, amely a helyi építési szabályzatokhoz képest kevesebb elemet tartalmaz, de településegységekre bontva meghatározza a betartandó szempontokat. – A rendszer alapvetően az önkéntes jogkövetésre hagyatkozik. Szabályokba ütköző, vagy a tervtől eltérő kivitelezés során azonban az építésfelügyelet felléphet. Ha a hiba csak a kivitelezés után derül ki, az önkormányzat településképi kötelezésről és az azzal járó, többször is kiszabható büntetésről dönthet – mondta Füleky Zsolt.
Az egyszerű bejelentés idén januártól bővítésre és átalakításra is érvényes, azaz ezekben az esetekben sem kell már építési engedélyt kérni. – Nem tudunk róla, hogy korábban a bővítések nagy része szabályba ütköző lett volna. Más kérdés, hogy ezek nem voltak szépek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy az önkormányzatok feladata az új szabályok megfelelő lakossági ismertetése. A rendszerben viszont közvetlen biztosítékok is vannak. – A kötelező tervezői művezetés azt jelenti, hogy a tervező segíti a laikus építtetőt, hogy az építkezés a terveknek megfelelően folyjon. Az építkezést a helyszínen az építésfelügyelet legalább két alkalommal ellenőrzi, az elektronikus építési naplót pedig távoli hozzáféréssel nyomon követi. A főépítészekre az a feladat hárul, hogy a településükön betartassák a hatályos szabályokat és figyelemmel kísérjék az éppen zajló építkezéseket – magyarázta Füleky Zsolt, aki szerint e megelőző intézkedéseknek elég hatékonynak kell lenniük ahhoz, hogy a szabályokkal ellentétes építkezések ne kapjanak teret.
További egyszerűsítések
Kérdésünkre, hogy mi történik, ha a bővítéssel nőne 300 négyzetméternél nagyobbra az alapterület, de csak egyszerű bejelentés történt, Füleky Zsolt kifejtette: alapesetben ez nem fordulhat elő, mert az egyszerű bejelentéshez kivitelezési dokumentációt kell készíteni és azt feltölteni az e-építési naplóba. – Ezt jogosultsággal rendelkező szakember készítheti el. Nagyon valószínűtlen, hogy az illető a szabályokkal ellentétes terveket adjon le – magyarázta, hangsúlyozva, hogy tervezői jogosultságát kockáztatja az, aki a tervektől eltérően kivitelez. – Az e-naplón visszakövethető, ki hozott szabályellenes döntést, a földmérő pedig az építkezés végeztével is észreveszi a trükköket, ekkor pedig az előbb említett módon lép az önkormányzat és az építésfelügyelet. Az építtető védelme érdekében kötelező felelősségbiztosítást köt a tervező és a kivitelező.
A résztvevők kötelesek előre jelezni bármilyen módosítást, az építtetőt a túlépítés visszabontására kötelezhetik – mondta.
Mint rámutatott, átalakítás január 1-jétől építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül is végezhető. Bár bizonyos feltételek túllépése esetén kötelező az e-napló vezetése és a kiviteli terv, az átalakítások eljárásrendje még az egyszerű bejelentésnél is egyszerűbb. Füleky Zsolt kiemelte: vizsgálják, hogy más nagyságrendű, összetettebb építési esetekben milyen bürokráciacsökkentő, tehát egyszerűsítési, észszerűsítési és gyorsítási lehetőségek merülhetnek fel.