– Az egyszerű bejelentés kedvező hatásai már érezhetők. Jelentősen megugrott az építkezési kedv, nagyságrendekkel több családi ház építése zajlik, mint korábban. Ez a családi otthonteremtési kedvezménynek is köszönhető, de már annak kiterjesztése előtt felfutott a bejelentett építkezések száma – mondta lapunknak Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű családi házakra tavaly óta érvényes, az engedélyeztetési eljárást kiiktató szabályozásról.
Az év elejétől már az átalakítások vagy bővítések esetében is csökkent az adminisztráció
Nemet mondani az ellenőrtípusú attitűdre
– Más tényezők is alátámasztják a sikert. Nincs olyan építész, akinek ne lenne munkája, a Tüzép-telepek tulajdonosai az építkezők számának hatalmas növekedéséről beszélnek. Szabad kivitelezőt már most nagyon nehéz találni, az építési vállalkozók jellemzően egy évre el vannak látva feladattal – sorolta Füleky Zsolt, aki szerint hangulatbeli változás is történt: a családoknak, a potenciális építtetőknek jelentősen megnőtt a bizalmuk. – Az építésügy már nem kiút nélküli labirintus, hanem kiszámítható, lehetőségekkel kecsegtető rendszer. Azoknak, akik most kezdenek építkezésbe, már nem a hatósági tortúra, inkább csak az építkezés költségei miatt fáj a fejük – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Füleky Zsolt az egyszerű bejelentést az elkészülő házak milyensége, vagyis a leendő végeredmény miatt kritizáló felvetésekre azt mondta: kizárt, hogy amikor egy család épülő otthonáról, az ahhoz felvett hitelről és a megtakarításokról van szó, szántszándékkal valami rondát akarnának építeni. – El kell oszlatni a feltételezést, hogy az emberek feltett szándéka szabálytalan dolgokat építeni. A közfelfogást meg kell szabadítani ettől a gyanakvó, ellenőrtípusú attitűdtől – közölte. Szabályba ütközően szerinte csak azok építkeznek, akik egyszerűen nem ismerik azokat, a szabályozások helyi megismertetésében pedig nagy előrelépést jelenthet a főépítészi hálózat megerősítése.
Megelőző intézkedések
– A tavaly hozott törvény alapján minden városnak és falunak meg kell alkotnia az arculati kézikönyvét, valamint a településképi rendeletét – fejtette ki a szakpolitikus. A rendelet a kézikönyv kötelező jellegű kivonata, amely a helyi építési szabályzatokhoz képest kevesebb elemet tartalmaz, de településegységekre bontva meghatározza a betartandó szempontokat. – A rendszer alapvetően az önkéntes jogkövetésre hagyatkozik. Szabályokba ütköző, vagy a tervtől eltérő kivitelezés során azonban az építésfelügyelet felléphet. Ha a hiba csak a kivitelezés után derül ki, az önkormányzat településképi kötelezésről és az azzal járó, többször is kiszabható büntetésről dönthet – mondta Füleky Zsolt.
Az egyszerű bejelentés idén januártól bővítésre és átalakításra is érvényes, azaz ezekben az esetekben sem kell már építési engedélyt kérni. – Nem tudunk róla, hogy korábban a bővítések nagy része szabályba ütköző lett volna. Más kérdés, hogy ezek nem voltak szépek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy az önkormányzatok feladata az új szabályok megfelelő lakossági ismertetése. A rendszerben viszont közvetlen biztosítékok is vannak. – A kötelező tervezői művezetés azt jelenti, hogy a tervező segíti a laikus építtetőt, hogy az építkezés a terveknek megfelelően folyjon. Az építkezést a helyszínen az építésfelügyelet legalább két alkalommal ellenőrzi, az elektronikus építési naplót pedig távoli hozzáféréssel nyomon követi. A főépítészekre az a feladat hárul, hogy a településükön betartassák a hatályos szabályokat és figyelemmel kísérjék az éppen zajló építkezéseket – magyarázta Füleky Zsolt, aki szerint e megelőző intézkedéseknek elég hatékonynak kell lenniük ahhoz, hogy a szabályokkal ellentétes építkezések ne kapjanak teret.
További egyszerűsítések
Kérdésünkre, hogy mi történik, ha a bővítéssel nőne 300 négyzetméternél nagyobbra az alapterület, de csak egyszerű bejelentés történt, Füleky Zsolt kifejtette: alapesetben ez nem fordulhat elő, mert az egyszerű bejelentéshez kivitelezési dokumentációt kell készíteni és azt feltölteni az e-építési naplóba. – Ezt jogosultsággal rendelkező szakember készítheti el. Nagyon valószínűtlen, hogy az illető a szabályokkal ellentétes terveket adjon le – magyarázta, hangsúlyozva, hogy tervezői jogosultságát kockáztatja az, aki a tervektől eltérően kivitelez. – Az e-naplón visszakövethető, ki hozott szabályellenes döntést, a földmérő pedig az építkezés végeztével is észreveszi a trükköket, ekkor pedig az előbb említett módon lép az önkormányzat és az építésfelügyelet. Az építtető védelme érdekében kötelező felelősségbiztosítást köt a tervező és a kivitelező.
A résztvevők kötelesek előre jelezni bármilyen módosítást, az építtetőt a túlépítés visszabontására kötelezhetik – mondta.
Mint rámutatott, átalakítás január 1-jétől építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül is végezhető. Bár bizonyos feltételek túllépése esetén kötelező az e-napló vezetése és a kiviteli terv, az átalakítások eljárásrendje még az egyszerű bejelentésnél is egyszerűbb. Füleky Zsolt kiemelte: vizsgálják, hogy más nagyságrendű, összetettebb építési esetekben milyen bürokráciacsökkentő, tehát egyszerűsítési, észszerűsítési és gyorsítási lehetőségek merülhetnek fel.
