Tegnap délelőtt zárult le Magyarország idei első nemzetközi kötvénykibocsátása Pekingben. Kétszeres túljegyzés mellett egymilliárd jüan értékben hároméves futamidejű, 4,85 százalékos kamatozású pandakötvényt értékesített a magyar állam a kínai piacon. Mint azt Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára újságíróknak elmondta, az 1 milliárd jüan értékben kibocsátott kötvény az aktuális jegybanki középárfolyam alapján 130 millió eurónak, vagyis valamivel kevesebb mint 40 milliárd forintnak felel meg.
Hornung kiemelte, ezzel Magyarország az első olyan külföldi kibocsátó, amelyik sikeresen megjelent Kína belső, pekingi piacán is, miután tavaly hasonló összegben tartott úgynevezett dim sum kötvénykibocsátást a hongkongi offshore-piacon. Az utóbbinál az angol jog az irányadó, míg Pekingben a kínai szabályok szerint lehet kibocsátani, ez pedig sokkal összetettebb feladat, több előkészületet igényel, ezért már tavaly megkezdték az alapozást. Kína mostanra kezdte el megnyitni belső piacát, a külföldi kibocsátók eddig csak dim sum papírokat bocsáthattak ki, amennyiben Kínában kerestek befektetőket. Azonban a belső terep egyre jobb feltételeket kínál, ami felkeltette a piaci szereplők érdeklődését, és erre az ázsiai ország vezetése is reagált. A közép-európai térségből Lengyelország is sikerrel tudott pandakötvényt kibocsátani.
A Bank of China Limited és a HSBC Bank közreműködésével az ügyletet közvetlenül lebonyolító Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) tájékoztatása szerint a kibocsátásból befolyó kínai fizetőeszközt euróra váltják, vagyis az európai kamatszint lesz a ténylegesen mérvadó. Ezzel tegnap a valaha volt legolcsóbb devizakötvény-kibocsátást hajtotta végre a magyar állam.
Mint azt lapunk kérdésére Hornung elmondta, azzal együtt, hogy a belső piacra összetettebb feladat volt bejutni, a két kínai kibocsátási terep közül nincs meghatározott preferenciája az államnak. Amennyiben további kínai kibocsátás mellett döntenek, minden esetben az aktuális piaci feltételek alapján teszik majd. Elmondta továbbá, hogy Magyarország Kínától összesen 3 milliárd jüan értékű kibocsátásra kapott engedélyt, ebből használt fel most 1 milliárdot.
A fennmaradó kétmilliárdos összegről 2019 első feléig rendelkezik az adósságkezelő az akkori piaci fejlemények tükrében, nem kötelező ugyanis a teljes keretet felhasználni.
A gazdasági tárca azzal számol, hogy 5-10 éven belül a rohamosan fejlődő Kína felzárkózik a nemzetközi kereskedelemben már bejáratott euró- és dollárpiacokhoz. Hornung ezzel együtt nem akart konkrét időtávlatokról nyilatkozni kérdésünkre, hogy a renminbi a magyar állam finanszírozásában mikorra válthat ki egy bevett euró- vagy dollárkibocsátást. Mint elmondta, egyrészt továbbra is az akkor aktuális piaci körülmények alapján dönt a forrásbevonásról az adósságkezelő, másrészt pedig a tavalyi és az idei piactesztelés most még elsősorban szimbolikus jellegű, arra szolgál, hogy még szorosabbá válhassanak a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok.
Az ÁKK idei finanszírozási tervében 1 milliárd euró devizakötvény kibocsátásának lehetősége szerepel, ennek része a mostani bejelentés is. Jól látszik, hogy az egymilliárd jüan a teljes kerethez képest csekély összeg. Ugyan kiemelt cél, hogy minél több és változatosabb forrásból juthasson az állam finanszírozáshoz, amennyiben erre szükség van, az elsődleges irány változatlanul a forintalapú, elsősorban belföldről történő pénzbevonás a külföldiek részesedése és az összesített államadósságban való devizahányad további csökkentése mellett.