Futószalagon érkeznek a következő hónapokban a foglalkoztatás ösztönzésére, gyakornoki programokra vagy a vállalkozások munkaerő-bővítésének elősegítésére a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési ciklus pályázatai. Több kiírás már tavaly év végén, 2016 elején megjelent, ezért a határidőkre is érdemes odafigyelni.
A legtöbb munkaerő-piaci bővítéssel, a foglalkoztatottak, álláskeresők, pályakezdők, valamint a szakképzés támogatásával kapcsolatos pályázatot a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) tartalmazza. A jelenleg futó kiírások közül a legnagyobb összeg, összesen 15 milliárd forint áll rendelkezésre a kis- és középvállalkozások részére, amelyből pályakezdők, gyakornokok foglalkoztatására lehet támogatást igényelni. A felhívás célja a közvetlen munkahelyteremtés elősegítésén túl az iskolai rendszerű képzésben, felnőttoktatásban vagy felnőttképzésben megszerzett szakképesítés hasznosulásának elősegítése, a fiatalok korai munkahelyi tapasztalathoz segítése, ezzel későbbi foglalkoztathatóságuk lehetőségének növelése.
A felhívás illeszkedik ahhoz a kormányzati törekvéshez, amely a duális képzés eszközével csökkentené a bizonyos szakmákban jelentkező munkaerőhiányt, emellett a növelné a foglalkoztatottak létszámát. A képzési forma lényege, hogy a tanuló a tanulmányait szerződött szakképző helyeken tölti, ezáltal gyakorlati tudást szerez az adott szakmában. A képzési formához a szakképző centrumok mellett egyre több főiskola és egyetem is csatlakozik. A kormány kiemelt szerepet szán a duális képzésben a kis- és közepes vállalkozásoknak is.
Szintén a képzéshez, valamint a hiányszakmák feltöltéséhez, a fiatalok foglalkoztatásához kapcsolódik a „szakképzés végzettség nélküli elhagyása” című felhívás. Ennek célja, hogy a jelenlegi harminc százalékról tíz százalékra csökkenjen azok aránya, akik lemorzsolódnak. A felhívás azért is fontos, mert az Európai Bizottság Magyarországról szóló legfrissebb, március elején közzétett országjelentésében arra figyelmeztetett, hogy miközben az európai uniós országokban az elmúlt években csökkent a korai képzéselhagyók aránya, Magyarországon számuk stagnált. Az adatokból kiderült: nemcsak az EU-átlaghoz, hanem a régió országaihoz képest is elmaradásban vagyunk.
A GINOP éves fejlesztési kerete szerint a következő hónapokban ismét több tízmillió forint nyílik meg a szakképzés erősítésére, valamint a vállalkozások munkaerőigényének kielégítésére, a foglalkoztatottak számának bővítésére. A munkanélküliség csökkentése kiemelt prioritást élvez az operatív programokban. A cél elérését a többi, elsősorban kis- és közepes vállalkozásoknak kiírt pályázat is segíti, mivel a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban a források hatvan százalékát a beruházások ösztönzésére szánja a kormány, ez pedig további munkahelyeket teremt.
Mesterdiploma szakembereknek
A kormány honlapján megjelent jogszabálytervezet szerint ezentúl a gyümölcspálinka-gyártó, a sajtkészítő, a vincellér, a kutyakozmetikus és a patkolókovács is mesterdiplomát szerezhet. Az elismerésről szóló mesteroklevél a szakma gyakorlása kapcsán hozzáadott értéket képvisel, emellett növeli a fogyasztók, a vásárlók és a szakmai partnerek bizalmát. Az előterjesztés pontosítja az agrár szakképesítésekre szervezhető mestervizsgák szakmai és vizsgakövetelményeit. A mestervizsgát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által felállított vizsgabizottság előtt tehetik le a szakemberek. A diploma megszerzésének feltétele, hogy a jelentkezők megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. Mindez szakirányú szakmunkás-bizonyítvány esetén 5 év, a középfokú szakirányú és felsőfokú végzettség esetén pedig egyaránt 3 évet jelent. A mesteri fokozat elérésével a szakemberek olyan elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek meg, amelynek alapján mesterként saját szakterületükön önálló vállalkozást működtethetnek, adott esetben pedig akár oktathatnak is. (K. Cs.)