A magyar szakemberek mellett az azeri, a moldáv, a grúz, az ukrán és a fehérorosz energiahatóságok képviselői vettek részt azon a budapesti találkozón, amelyen az ellátásbiztonsággal és a közös cselekvéssel kapcsolatos elképzeléseiket ismertették egymással.
A résztvevők felmérték a szolidaritási rendszerek jelenlegi állapotát, és javaslatokat tettek azokra a lehetséges intézkedésekre, amelyeket az energiaellátás biztonsága érdekében szükséges megtenni, az eseménynek a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) adott otthont.
A szolidaritás és a térségi együttműködés ugyanis alapvető szerepet játszik a jövő energiahálózatainak tervezésében. Az Eastern Partnership Workshop keretében a résztvevők folyamatosan monitorozzák a térség biztonságos energiaellátása szempontjából lehetséges kockázati tényezőket.
Ilyen potenciális válsághelyzetek például a szélsőséges időjárás, az ipari katasztrófák vagy a nemzetközi politikai színtér változásai. Ezek feltérképezésével és a közös cselekvési tervek kidolgozásával a tagországok rugalmasabban képesek tervezni és üzemeltetni energiahálózataikat.
A szakemberek folyamatosan vizsgálják a kockázatot jelentő tényezőket
Fotó: Mirkó István
– A biztonságos energiaellátás Magyarország szempontjából a jövőben is kulcsfontosságú kérdés – mondta Nyikos Attila, a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az eseményen. Hangsúlyozta, hogy a hivatalnak az Energiaszabályozók Regionális Egyesületében betöltött szerepe és a keleti partnerországokkal ápolt kiemelten jó viszonya biztos alapot jelent az eredményes közös munkához, amelynek célja a válságkezelő és szolidaritási rendszerek megerősítése, valamint az ellátás- és energiabiztonság megteremtése.
– Habár fontos szabályozási változtatások léptek életbe az elmúlt években – arra a jó néhány áramszünetre reagálva, amely a mögöttünk álló másfél évtizedben következett be Európában –, a szolidaritási csomag gyakorlatba ültetése kihívást jelent, tekintettel annak politikai vetületeire – mondta Walter Boltz, az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége fellebbezési tanácsának tagja.
Szerinte a kockázatok változnak, a szabályozóknak és a kormányoknak olyan veszélyekkel kell szembenézniük, mint a kibertámadások. Úgy vélte, hogy a szolidaritási ellátás teljes átláthatóságához regionális szinten kell elérhetővé tenni az információkat és a koordinációt.
A szolidaritási intézkedések csak a sürgősségi esetekben mentesülhetnek a piaci szabályok alól. Ez utóbbi nézetet Dirk Buschle, az Energiaközösség igazgatóhelyettese is osztja, aki emlékeztetett, hogy a szolidaritás elve először az Energiaközösségről szóló szerződésben szerepelt. Kiemelte a terület konkrét jogalkotási aktusainak fontosságát.
