Néhány napjuk maradt a gazdálkodóknak arra, hogy az agrárkárenyhítési rendszerben bejelentsék a téli fagykárokat. Az érintettek a Magyar Államkincstár (MÁK) erre a célra szolgáló elektronikus felületén intézhetik a bejelentést. A jogszabályok szerint akkor kaphatnak kompenzációt a pórul járt termelők, ha a káresemény után 15 napon belül jelzik az illetékeseknek, hogy mekkora hozamcsökkenést okozott az adott természeti jelenség.
A téli fagyok azonban kivételt képeznek, így a káresemény napja nem a kedvezőtlen időjárási jelenség, vagyis amikor a hőmérséklet mínusz 15 Celsius-fok alá süllyedt, hanem az a nap, amikor a termelő észlelte a kárt. Így fordulhat elő, hogy például egy március eleji téli fagy által okozott terméskiesés csak később, március végén vagy április elején vált láthatóvá, s így a bejelentésre április 15-ig van lehetőségük az érintetteknek. A tavaszi fagyra ez a könnyítés már nem érvényes, így a termelőknek minden alkalommal résen kellene lenniük, ha a hőmérséklet mínusz 2 Celsius-fok alá csökken, és 15 napon belül jelenteniük kellene az illetékeseknek.
Tekintettel azonban arra, hogy a gazdálkodók számára az április 1-től május 15-ig tartó időszak a területalapú támogatási kérelmek benyújtási időszakát is jelenti, a jogszabályalkotó figyelembe vette a az adminisztrációs terhek várható munkacsúcsát, így az ebben az időszakban bekövetkező káresemények a 15 napos határidőn túl, legkésőbb május 15-ig szabályosan bejelenthetőek.
Ahhoz azonban, hogy egy gazda kompenzációt kapjon a terméskiesés miatt, más feltételeknek is meg kell felelnie, például az érintett földterületet az adott gazdálkodónak bérlőként vagy tulajdonosként használnia kell. A kifizetésre pedig csak akkor számíthat, ha 30 százaléknál nagyobb a terméskiesés vagy 15 százaléknál nagyobb a bevételcsökkenés.
Nagyon fontos feltétel az is, hogy csak az a termelő kaphat juttatást, aki a területalapú támogatási kérelmében bejelentett adatok alapján tagja a kárenyhítési kockázatközösségnek és szeptember 15-ig beérkezőleg befizeti a kárenyhítési hozzájárulást, ellenkező esetben nem jár a kompenzáció.
Az alapnak egyébként hozzávetőleg 75 ezer tagja van és mintegy 3,7 millió hektár termőterületet fed le. A gazdálkodók tavaly 4,17 milliárd forintot fizettek be, amit az állam ugyanennyivel egészített ki. A 2017. évi károk enyhítésére március végén kifizetett kárenyhítő juttatások esetében az idén is elég pénz lesz az alapban ahhoz, hogy minden termelő kárigényét rendezni lehessen belőle. A MÁK a kincstár tájékoztatása szerint összesen 7,14 milliárd forintot juttattak el az érintett termelőknek.
Még bőven előttünk az év, de már most látni, hogy jelentős lesz az igény a kárenyhítési juttatásokra. A téli fagyok mellett a hirtelen jött márciusi lehűlés is fájó nyomott hagyott a gazdaságokban. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a napokban közölte: a tavaszi fagy a legnagyobb mértékben a kajszibarackot károsította, a becslések szerint a jelentős rügykárok miatt idén csak viszonylag gyenge, 10-20 ezer tonna termésre lehet számítani.
Ezzel szemben a meggy, a cseresznye és a szilva korai fajtáinál csupán 10 és 40 százalék közötti rügykárt mértek, a maradék 60–90 százalék még elegendő lehet egy teljes terméshez is.