A Széchenyi Tőkealap-kezelő (SZTA) Zrt. az Irinyi I. Kockázati Tőkealap kezelésének jogát augusztus végén, nyílt közbeszerzési eljárás keretében, a Magyar Fejlesztési Bank tenderén nyerte el. Szeptember 17-én a szerződést is megkötötte a pénzintézet a tőkealap-kezelővel, december elején pedig az alap engedélyeztetése is lezárult. Az Irinyi I. alap közel nyolcmilliárd forintos kerettel a konvergenciarégiók cégeinek áll rendelkezésre, míg a korábban indult Irinyi II. alapot – szintén az alapkezelő által menedzselt nyolcmilliárdos kerettel – a közép-magyarországi vállalkozások kereshetik meg; mindkét tőkealapot kizárólag közösségi – állami és EU-s – forrásból finanszírozzák – tette közzé az SZTA.
– Teljessé vált az ipari vállalkozások finanszírozását szolgáló tőkeprogramunk. A magyar iparban, az exportképes, illetve beszállító kis- és középvállalkozásokban olyan növekedési potenciált látunk, amely tőkebefektetőként is felkeltette az érdeklődésünket. Az Ipar 4.0-s megoldások bevezetéséhez, termékfejlesztésekhez, bármilyen innovációhoz elengedhetetlen lehet a – hitellel, vissza nem térítendő támogatással kiegészített – tőkeági finanszírozás – közölte a Magyar Időkkel az indulás kapcsán Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Az alap első tranzakciójával egy repülőtéri tűzoltóképző központ, a Gróf Széchenyi Ödön Tűzoltókiképző Akadémia létrehozását segíti Debrecen városában. Az alap 150 millió forintos összegű tőkeemeléssel 36,6 százalékos részesedést szerzett a DETKA Oktató Kft.-ben, összesen 150 millió forint tagi kölcsön nyújtása mellett. A tűzoltóképző központban tulajdonosi részesedéssel bír a Xanga-csoport (a Debreceni nemzetközi repülőtér üzemeltetését és fejlesztését végző vállalat), amellyel az SZTA-nak már van egy pénzügyileg eredményes exitje, illetve egy jövő évi, várhatóan sikeres kilépéssel zárható további tranzakciója.
A repülőtér üzemeltetése során az egyik jelentős kihívást a tűzoltószolgálat fenntartása jelenti, amelyhez szükséges a megfelelően képzett személyzet. A tevékenység ellátása biztonsági szempontból nélkülözhetetlen, gazdasági oldalról azonban jelentős kiadást jelent. Bár a tűzoltóság üzemeltetése szigorú feltételekhez kötött, ilyen jellegű komplex oktató bázist jelenleg egy kelet-európai cég sem üzemeltet. A debreceni repülőtér utasszáma évről évre rohamos mértékben nő, 2011 és 2018 között évi 18 ezerről 360 ezerre emelkedett.
A város és vonzáskörzetének forgalmát nagymértékben növelheti a város átalakulása, járműipari központtá válása – részben a BMW-gyár beruházásnak köszönhetően –, amelyhez elengedhetetlen a repülőtéri tűzoltóképzés megerősítése is.
Az Irinyi-alapok az Irinyi-tervben, Magyarország hosszú távú iparfejlesztési stratégiájában meghatározott célokat, elsősorban a versenyképes, magasabb hozzáadott értékű termelés, a kutatás-fejlesztés felé történő elmozdulást támogatják innovatív hazai kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tőkeági finanszírozással. Kiemelt iparágnak számít többek között a jármű- és gépgyártás, az egészségipar és a zöldgazdaság is. Mindkét tőkealap az újraiparosítási tervben kiemelt szektorok vállalkozásait célozza, és a befektetések közvetlen célja alapvetően a termelés bővítése, a gyártási folyamatok hatékonyságának növelése, a termékek minőségének növelése. Ezek képezhetik az alapját a beszállítói láncban való előrelépésnek, exportpiacok meghódításának.
Az Irinyi-alapok befektetési logikája lényegében megegyezik a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. többi tőkealapjánál – a Széchenyi Tőkebefektetési Alapnál, a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealapnál és a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapnál – megismert alapelvekkel, amelyek mentén már 105 befektetési tranzakciót hajtottak végre. Az alapok legfeljebb 49 százalékos üzletrészt szereznek, csendestársként viselkednek, a tőkealap kiszállása pedig általában (az eddigi esetek nyolcvan százalékában) alapítói visszavásárlás keretében történik, vagyis visszaállítható az eredeti tulajdonosi struktúra.
Öt tőkealapján keresztül az alapkezelő közel 71 milliárd forintnyi – magánbefektetésekkel kiegészíthető, illetve a gazdaságba visszaforgatható – forrást menedzsel.