A piaci várakozások szerint Törökországban újabb kamatemelések lesznek az idén, azonban az sem zárható ki, hogy a török jegybank rendkívüli lépésre kényszerül, akár napokon belül.
A líra látszólag megállíthatatlanul gyengül, csak az elmúlt két hétben nyolc százalékot esett az árfolyama a dollárral szemben, az év eleje óta pedig közel 30 százalékot veszített értékéből. A török gazdaság sok szempontból sebezhető, és az elemzők szerint a Török Köztársaság Központi Bankja (TKKB) sem áll a helyzet magaslatán.
A befektetők megkérdőjelezik, hogy Ankara valóban végrehajtja-e az ígért monetáris szigorítást
Fotó: Reuters
Jelenleg 17,75 százalékos az alapkamat Törökországban, amit júliusi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyott a jegybank, miután június elején 125 bázispontos emelésről döntött.
Lutz Karpowitz, a Commerzbank elemzője szerint a kamattartással a TKKB csalódást okozott a piacoknak, ezért tovább gyengült a líra, és a hét elején ezért kényszerült újabb kiegészítő intézkedésekre a jegybank.
A júliusi döntést azért is kérdőjelezték meg többen a piaci szereplők közül, mert a török infláció 15 éves rekordra nőtt. Murat Cetinkaya jegybankelnök úgy nyilatkozott, hogy készek a további szigorításra, ezt viszont a befektetők megkérdőjelezik, ezért is gyengül ennyire rohamosan a fizetőeszköz.
William Jackson, a londoni Capital Economics elemzőház szakértője korábban 200 bázispontos kamatemelést valószínűsített a következő hónapokban, azonban látva a jelenlegi folyamatokat, az is elképzelhető, hogy az irányadó ráta rendkívüli felsrófolására akár napokon belül sort kerítenek, noha hivatalosan legközelebb szeptember 13-án lenne ütemezett kamatdöntő ülés.
Az amúgy is gondokkal küzdő török gazdaság helyzetét tovább rontja a politikai feszültség az Egyesült Államokkal. Az USA szankciókkal reagált arra, hogy a török hatóságok bebörtönöztek egy amerikai lelkészt.
Az amerikaiak továbbá befagyasztották két török kormánytag vagyonát, és fennáll annak a veszélye, hogy további kiesések következnek a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban.
Jackson szerint azért is jelentős a bizonytalanság, mert Recep Tayyip Erdoğan török elnök ellenzi a magas kamatszintet, ráadásul jelentős ráhatása is van a jegybanki döntéshozatalra, ezt sejtik a befektetők a júliusi kamattartás mögött. A Capital Economics szakértője szerint mindemellé Törökországnak jelentős folyó fizetésimérleg-hiánya van, ami eleve növeli a sebezhetőséget. A helyzet egyre romlik, egyes becslések szerint egycentnyi gyengülés ötmilliárd lírával növeli a török államadósságot.
A válság áttételes hatásait Magyarországon is érezni. Ugyan kicsi az érintettség, lévén mérsékelt kereskedelmi kapcsolataink vannak Törökországgal, ám az általános bizonytalanság kedvezőtlenül hat a magyar eszközökre is.
Részben a török helyzet általános hangulatrontó hatása áll amögött is, hogy az elmúlt időben nyomás alá kerültek a hazai eszközök, például jelentősebb gyengülés volt a forintárfolyamban. A magyar jegybanki döntéshozók azonban kényelmesebb helyzetben vannak, lévén gazdaságunk jóval stabilabb lábakon áll, így kevésbé kiszolgáltatott a piaci hangulatváltozásoknak.
