Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) sikeresen teljesítette az idei évre meghatározott tervét, hasonló megközelítésben folytatja 2016-ban is, amikor az összes bruttó kibocsátás 6389 milliárd forint lehet – jelentette be tegnap Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója. A központ számításai szerint 2016-ban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 762 milliárd forint lesz, ami a GDP 2,2 százalékát teszi ki. 2016-ban a törlesztések és visszafizetések összege várhatóan 5380 milliárd forint lesz, ebből a forinttörlesztések 3864 milliárd forintot, míg a devizatörlesztések 1517 milliárd forintnyi eurót tesznek ki. A forinttörlesztéseken belül a kötvénytörlesztések összege 453 milliárd forint, ami jelentősen elmarad az idei és a korábbi években bekövetkező lejárattól.
Mint azt Barcza elmondta, az ÁKK változatlanul három fő alapelve szerint határozta meg a jövő évi tervet: a cél az államadósság további csökkentése, a lakosság szerepének növelése az ország finanszírozásában, illetve a költségvetéssel és a jegybankkal egyetértésben a devizaadósság arányának csökkentése.
Az ÁKK a csökkenő devizaaránnyal összhangban megszigorította teljesítménymutatóját, aminek értelmében a korábbi 40-ről 35 százalékra csökkentette a devizaadósság teljes adósságon belüli maximum arányát. Barcza szerint ez elsősorban üzenetértékű, hiszen a 35 százalék már szeptember végére teljesült, év végén várhatóan 33 százalék lesz az arány. Jövőre már bekerülhet 30 százalék alá is a devizahányad, így az sem kizárt, hogy 2017–18-ra elérhető a valaha volt legalacsonyabb, nagyjából 24 százalék körüli szint.
Csak 2015-ben 900 milliárd forinttal, nagyjából 30 százalékkal nőtt a lakossági állampapír-állomány. Az ÁKK várakozásai szerint hasonló ütemű növekedés ugyan nem lesz 2016-ban, de változatlanul a lakosság által birtokolt mennyiség növekedésére lehet számítani. Ebben támogatást nyújtanak új értékesítési pontok, illetve több kereskedelmi bank is, ahol már értékesítenek állampapírokat. Jövőre is elsősorban a forintkibocsátás lesz a döntő, emellett különböző kamatcsereügyleteken keresztül arra is törekszik a központ, hogy hosszabb futamidejűre cserélje a kifutó finanszírozást.
Barcza elmondta, az ÁKK kis összegű piaci deviza kibocsátását is betervezte jövőre. Ugyan erre nem feltétlenül lenne szükség, de elővigyázatosságból fenn kell tartani a lehetőséget arra az esetre, ha túlterheltté kezdene válni a forintpiac. Arról, hogy ez milyen devizanemet jelentene, nincs végleges döntés. Alapértelmezésben számításba jöhet az eddigieknek megfelelően a dollár vagy az euró, de az is elképzelhető, hogy kedvező feltételek mellett a tervezett devizamennyiségnek kisebb hányadát kínai valutában, zsenminpiben bocsátaná ki az ÁKK.
Az ÁKK vezetője a stratégiáról összességében elmondta, hogy egy óvatos, a realitások figyelembevételével készült tervről van szó. Barcza szerint az ÁKK nem dogmatikus, ha a körülmények eltérnek attól, amit elterveztek – ahogy ez 2015-ben is többször előfordult –, akkor az adósságkezelő rugalmasan alkalmazkodik – fejtette ki a központ vezetője.
