A BDO Magyarország és a Blooment Alapítvány több mint száz vállalkozás válaszait feldolgozó kutatásában azt állapította meg, hogy a cégek háromnegyedének legalább két hónapjába kerül egy munkakör betöltése. A felmérés szerint a fluktuáció a régióban működő cégek negyedénél meghaladja a 10 százalékot, a felvett dolgozók egy jelentős rétege otthagyja a munkahelyét, mielőtt a toborzásba és a betanításba fektetett pénz megtérülne. Egy munkavállaló pótlása a legtöbb vállalatnál 2-3 hónapba telik, míg a cégek egy szűkebb csoportjánál a folyamat fél évig is eltarthat. A BDO rámutatott: egy új munkavállaló felvétele a cégek harmadánál egymillió forintnál többe kerül, ám a betanítás, kiképzés további milliós nagyságrendű közvetlen és közvetett kiadást jelent.
A Coface nemzetközi hitelbiztosító friss kutatásában szintén arról számol be, hogy a teljes kelet- és közép-európai régióban súlyosbodik a munkaerőhiány. Kiemelik: a munkanélküliség a régióban jelentősen csökkent, ahogy hazánkban is, ráadásul a bérek emelkedő pályára léptek. A Coface elemzése konkrét példaként megemlíti Magyarországot, Romániát, Lengyelországot és Bulgáriát, ahol 2010 óta a bruttó keresetek 20-30 százalékkal nőttek, amiben fontos szerepe volt a minimálbér-emeléseknek. Kiemelik: a béreket emelő cégek egy része azonban továbbra is munkaerőhiánnyal küzd, ez leginkább a magyar és a cseh vállalati szektorra jellemző.
Eközben a köztévén tegnap elhangzott, hogy már a nyári diákmunka területén is tapasztalható a munkaerőhiány a kevesebb tanuló, illetve a több álláslehetőség miatt. Simon Balázs, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége főtitkára arra emlékeztetett, hogy évek óta egyre kevesebben tanulnak a felsőoktatásban, ugyanis míg 2007-ben 470 ezer hallgató járt az egyetemekre, főiskolákra, addig jelenleg 290 ezren vannak.
A nyári diákmunkát három formában lehet vállalni. A tanulók legnagyobb része iskolaszövetkezeteken keresztül dolgozik, ekkor úgynevezett tagsági közreműködésről szóló megállapodást kell aláírniuk, míg az iskolák által szervezett gyakorlatokon tanulói, hallgatói munkaszerződést, a szülők munkahelyén pedig rendes munkaszerződést kell kötniük. A főtitkár szerint az iskolaszövetkezetek esetén az előny az, hogy a munkabérből nem vonják le a 18 százalékot kitevő járulékokat, a munkaszerződéssel végzett munkánál pedig az így eltöltött időt figyelembe veszik majd a nyugdíj meghatározásánál. Nyári munkát 16 éves kortól lehet vállalni, a 18 év alatti diákoknak azonban szülői hozzájárulást is be kell mutatniuk – figyelmeztettetett.
A TV2 Tények műsora pedig arról számolt be, hogy nőtt a diákmunkáért fizetett órabér, az átlagdíj magasabb ezer forintnál. A diákok fizetését az hajtja fel az idén, hogy a munkaerőhiány miatt sok helyen pótolni kell a hiányzó dolgozókat.