A hódmezővásárhelyi nagyállomás szomszédságában megkezdődött a feltárás és a leletmentés a vasútvillamos-beruházás területén. A modern kori, több méter vastag feltöltés miatt a régészeti szempontból érdekes, nem bolygatott altalajt két kutatóárok segítségével érték el – mondta Nagy Imre, a vásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója. Amint megkezdődik a beruházás, az egész szakaszt régészeti vizsgálatnak vetik alá. A nagyállomásnál lévő kutatóárokban török kori, kora újkori, vagyis XVII–XVIII. századi településnyomokra bukkantak, míg a másik megálló helyén, a Népkertnél középső bronzkori, az úgynevezett bodrogkeresztúri kultúrához tartozó, illetve Árpád-kori település nyomait tárták fel. Az előkerült, főként kerámiatárgyak, töredékek restaurálását megkezdték.

Két év múlva adhatják át a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő rendszert
Időközben nyilvánossá vált, hogy hivatalosan is rendelkezésre áll a traimtrain vásárhelyi szakaszának megvalósításához szükséges 13 milliárd forint. A Magyar Közlöny közelmúltban megjelent számából kiderül, hogy az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program idei fejlesztési keretén belül a 13 milliárd forinton kívül további tízmilliárd forintból nyolc villamos járművet szereznek be. Ezenkívül a Szeged–Békéscsaba-vasútvonal villamosítására 43 milliárd forintot szán a kormány, ami elengedhetetlen a beruházás megvalósításához. Ezen a 97 kilométer hosszú, 135-ös számú vasútvonalon helyezkedik el a Szeged–Hódmezővásárhely közti 30 kilométeres szakasz, amely a tramtrain nagyvasúti kapcsolatát jelenti.
A csongrádi városban a nagyállomáson, a Kálvin téren, a Kossuth téren, a Hősök terén, a Bartók sétányon és a népkerti vasúti megállónál áll meg közúti villamosként a tramtrain. A két város között Algyőn lehet le- és felszállni, Szegeden a Rókusi pályaudvartól az 1-es villamos vonalát követi a kétéltű jármű. A tervek szerint csúcsidőben, azaz reggel és délután 20, míg napközben és este 30 percenként közlekedik majd a tramtrain. Az első járat 4 óra 34 perckor, az utolsó 21 óra 44 perckor indul mindkét végállomásról.
A rendszer tervezésére 2014-ben a Közlekedési operatív program keretében 855 millió forintos, 100 százalékban európai uniós támogatást nyertek el. Ez a munka 2015 decemberében lezárult. A projekt részeként megterveztek 30 kilométer pályát és a hozzájuk tartozó megállóhelyeket Hódmezővásárhelyen, Algyőn és Szegeden. Kidolgozták a tramtrain beszerzéséhez szükséges műszaki keretfeltételeket is, hiszen egyedileg tervezett járművekről van szó. A jogi rendszert is kidolgozták a pályahasználati díjtól a vasúti szabályzat módosításán át egészen a működési modellig. A vasútvillamos működtetője előreláthatóan a MÁV-Start Zrt. lesz.
A jogi keretek megalkotása alapvetően fontos kérdés, hiszen a városi-elővárosi vasút hazánkban előzmények nélküli közlekedési rendszer. A pálya három kézben lesz: a vasúttársaságnál, a szegedi közlekedési vállalatnál és Vásárhely városánál. Ugyanígy háromfelé oszlik az üzemeltetés háttérfeltételeinek a teljesítése. Hasonlóan bonyolult a műszaki megvalósítás: a nagyvasúton is több különféle áramnemű hálózat van országon belül, s ezektől mind különböznek a városi villamosok áramellátó rendszerei.
A beszerzendő járműveknek nemcsak a különféle áramnemeket kell tudni használniuk, de az áramszedőnek is alkalmasnak kell lenni az eltérő felső vezetékek használatára – derült ki a lapunkhoz eljutott szakmai háttértanulmányból. Különösen fontos, hogy a városi vasút és a nagyvasúti hálózat határán áthaladó szerelvény zökkenőmentesen haladhasson tovább. Az engedélyeztetési folyamat elindult, a kivitelezés a tervek szerint 2017-ben kezdődhet meg, a beruházás 2018 végére, 2019 elejére készülhet el.