A BoE monetáris bizottsága egyhangú döntéssel változatlanul, 0,5 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat – a ráta 2009 óta áll ezen a rekord alacsony szinten. A központi pénzintézet egyidejűleg – még az esetleges Brexit hatásának figyelmen kívül hagyásával – lefelé módosította a gazdasági növekedésre vonatkozó korábbi előrejelzéseket.
Eszerint a szigetország bruttó hazai terméke ebben az évben az előzőleg becsült 2,2 százalék helyett csak 2 százalékkal nő, a folyó negyedévi GDP-bővülés pedig nem 0,5, hanem 0,3 százalék lesz. Amennyiben Nagy-Britannia az EU-ban marad, a növekedés is valószínűleg nagyobb lendületet vesz, bár a bizonytalanság még egy ideig rányomja majd bélyegét a gazdasági tevékenységre – mutatott rá Carney.
A márciusban 0,5 százalékot mutató infláció 2018 második negyedévére 2,1 százalékra emelkedik – meghaladva a kormány 2 százalékos célkitűzését –, a rákövetkező évben pedig 2,2 százalékra nő. Az inflációs jelentés szerint azonban ha a referendumon a többség arra szavaz, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból, az érdemben módosítaná a gazdasági és az inflációs kilátásokat, így a monetáris politika kondícióit is.
Ilyen népszavazási eredmény esetén a háztartások halaszthatják fogyasztási kiadásaikat, a vállalati szektor késleltetheti a beruházási döntéseket, és az ezzel járó alacsonyabb munkaerő-kereslet a munkanélküliség növekedését okozhatja. A jelentés olyan, további kockázatokat is említ, mint a tőkebeáramlás megtorpanása, a hitelek kockázati felárának növekedése, a banki finanszírozás költségeinek megugrása és a pénzügyi stabilitás megingása.
Carney szerint a kilépés hatással lenne a valutaárfolyamokra, s akár technikai recesszió is előállhat, azaz két egymást követő negyedévben eshet a GDP. A font mindenesetre 9 százalékkal veszített értékéből a novemberi árfolyamcsúcs után: a zuhanás felerészt a Brexit-félelmeknek tulajdonítható. A jegybank egyidejűleg tudatta, kilépés esetén miként manőverezik: mind a kamatcsökkentés, mind az emelés elképzelhető.