Tovább nőtt a mezőgazdasági vállalkozások hitelállománya az év első felében. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint az ágazat teljes hitelállománya – az élelmiszeriparral együtt – 2018. június 30-án meghaladta az 1080 milliárd forintot, amelyből a mezőgazdasági hitelállomány 639,6 milliárd forintot, míg az élelmiszeripari 444,2 milliárd forintot tett ki.
A legjelentősebb bővülés az élelmiszeriparban következett be, a társas vállalkozások hitelállománya több mint 20 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így meghaladta a 440 milliárd forintot. A növekedés mind a beruházási, mind a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek esetében jelentős volt. A beruházási hitelek értéke 18,8 százalékkal 167,9 milliárd forintra, a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek értéke pedig 20,3 százalékkal 90,7 milliárd forintra nőtt.
Az újonnan folyósított hitelek értéke 64,2 milliárd forintot ért el. Míg tavaly a legtöbb új kölcsönt a húsfeldolgozás és a tartósítás területén működő feldolgozók vették igénybe, idén változott a struktúra. Az új hitelekért elsősorban a gyümölcs-, zöldségfeldolgozással és a tartósítással foglalkozó vállalkozások álltak sorban.
A mezőgazdasági vállalkozások esetében kissé visszaesett a hitelkihelyezés. Az AKI adatai szerint a teljes állomány 2,2 százalékkal csökkent – 333,2 milliárd forintot ért el –, az új hitelek összege mintegy 7,9 százalékkal 37,4 milliárd forintra esett vissza az előző évi 40,6 milliárd forintról. A hitelek zöme a szántóföldi növénytermesztőkhöz és az állattenyésztőkhöz került.
Az egyéni gazdaságok is kevesebb hitelt vettek fel idén, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari egyéni gazdaságok összességében 310,2 milliárd forintnyi hitellel rendelkeztek június végén, ami 2,8 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Az új kölcsönök értéke az egy évvel korábbi 30,4 milliárd forintról 21,8 milliárdra esett. A szakemberek szerint a jelentősnek nevezhető csökkenés hátterében a földvásárlást segítő hitelprogram kifutása áll.
A legtöbb új hitelt a kistermelők körében is a szántóföldi növénytermesztők vették fel, mintegy 14,1 milliárd forintot. Az összeg jelentős részét, 30,7 százalékát valamilyen beruházás finanszírozására igényelték. Az állattenyésztéssel foglalkozók 3,2 milliárd forint új hitelt vettek fel, amelynek 26,6 százaléka beruházási hitel volt.