Láthatósági mellény és védősisak – ez a belépő a járműjavító területére. A kobak eleinte billeg a fejünkön, amíg valaki meg nem mutatja, hogy a baseballsapkához hasonló pánttal lehet szűkebbre venni. A látogatók kíváncsiságát alaposan felcsigázták: vajon látunk-e kész kocsit vagy legalább fényezett karosszériát? A korábbi nyilatkozatok alapján már az elmúlt év végére el kellett volna készülniük annak a húsz IC+ kocsinak az első példányai, amiket a MÁV-Start a nemzetközi forgalomba szán.
Csépke András vezérigazgató csak legyint: a 21 közbeszerzési eljárás és az azt követő 95 szerződéskötés sok fejfájást okozott a vasúttársaságnak, emiatt a sorozatgyártás fél évet csúszik: nyárra készülhetnek el az első járművek.
A sorozatgyártást ne úgy képzelje el az olvasó, mint egy autógyárban, ahol a szerelősoron lépésről lépésre, szinte a látogató szeme előtt áll össze a végtermék. A szolnoki járműjavító hatalmas üzemcsarnokaiban itt is, ott is készülnek munkadarabok, amelyekből majd egyszer vasúti kocsi lesz.
Grunda Miklós, az üzem vezérigazgatója segít elmagyarázni, miféle vasdarabokat kalapálnak, hegesztenek a szemünk láttára a munkások. A vasúti kocsi pont úgy készül, mint a fémépítő játékban: kisebb elemekből nagyobbak, aztán a végén összeállítják a kész terméket.
A vasúti kocsi, mint minden jármű, alvázon áll, az alváz létraszerű építésű, és több nagyobb elemből készül. A vezérigazgató elmagyarázza: a sorozatgyártás azt jelenti, hogy az egyes elemeket előre legyártják, azaz nem kell minden alkatrész elkészültét megvárni.
Az alvázat és a tetőt csinálják egymás mellett, míg külön helyszínen építik az oldalfalakat, végül összeállítják a teljes kocsiszekrényt. Mindezeket a műveleteket kézzel végzik – ekkora méretben nem készülnek robotok –, de sablonok segítségével.
Sablonon gyártják a járműtetők elemeit a Tisza-parti üzemben
Fotós: Havran Zoltán
Grunda Miklós elmondja, hogy a sorozatgyártás előtt ezeket a sablonokat gyártották le, gyakorlatilag ebben különbözik a mostani munka a prototípusok építésétől. Amikor összeáll a karosszéria – láthattunk több, különböző készültségű darabot –, akkor alapos mérések következnek, majd a nagy fémfelületeket „kivasalják”. Szó szerint, ugyanis vákuummal forró fémtáblákat szorítanak a lemezekre, hogy megszűnjenek az egyenetlenségek.
Ha a vagon szerkezetkész, kezdődik a felületmegmunkálás: szemcseszórás, csiszolás, majd glettelés és végül fényezés: ezt az utóbbi fázist még nem láthattuk. Amikor elkészült a karosszéria, következik a végszerelés, vagyis helyükre kerülnek az elektromos, vizes, levegős és egyéb berendezések, burkolatok, ülések, végül a futómű, vagyis a forgóvázak.
Egy-egy 48,5 tonnás, 26,4 méter hosszú IC+ kocsiba a MÁV-Start szerint 4100 alkatrészféleségből 53 000 alkatrészt szerelnek be, és ehhez éves szinten 250 emberre van szükség.
A vezérigazgató elmondta, hogy a jelenlegi munkaerő-hiányos időszakban sem okoz gondot biztosítani a munkáskezeket, ugyanis az IC+ programban kiemelt bérezést kapnak a résztvevők. Emellett a MÁV-Startnak együttműködési szerződése van a helyi szakmunkásképző intézménnyel, ezért évről évre számos pályakezdő érkezik a járműjavítóba.
Az ígéretek szerint az év végéig húsz, nemzetközi forgalomra alkalmas, új generációs InterCity-kocsit gyárt a MÁV-Start. Az első sorozatgyártású IC+ kocsi típusvizsgálatai és üzemi próbái júniusban kezdődhetnek, míg a huszadik, külföldi pályán is közlekedő jármű gyártása várhatóan 2018 decemberében fejeződik be.
Jövőre kezdődhet el a hetven darab belföldi forgalomra tervezett IC+ összeszerelése, amelyhez saját forrás mellett kormányzati költségtérítést is kap a vasúttársaság. A hetven kocsi mintegy harmada 2019-ben, a maradék 2020-ban készülhet el.
A nemzetközi forgalomra szánt kocsik közül tíz darab másodosztályú, 200 km/órás sebességre alkalmas, tíz darab pedig akadálymentesített, többcélú teres, szintén 200 km/órás sebességre alkalmas lesz.
A másodosztályú járművekre Szlovákia, Csehország, Ausztria, Németország, Szlovénia, Svájc, Lengyelország és Románia vasúttársaságai már megadták a nemzeti engedélyeket, míg a több célra felosztott belterű kocsik engedélyezésére a típusvizsgálatok után kerülhet sor.
