A legjobb befektetési lehetőség, a legnagyobb katasztrofális lufi, vagy a nagy löket a teljes pénzpiaci rendszer megreformálása felé: ezek közül bármelyik lehet a bitcointörténet következő fejezete. Egyetlen „érme” a cikk írásakor nagyjából 3,5 millió forintot ér úgy, hogy nincs hivatalos kibocsátója, nincs általános elfogadói hálózata, és semmilyen felügyelete sincs, ennek megfelelően fogyasztóvédelemről sem lehet beszélni.
A Nakamoto Szatosi által megalkotott fizetőeszköz és a blokklánc, ami az egész rendszernek az alapja, az elmúlt években általános izgalomban tartja az új lehetőségeket kereső fejlesztőket, a pénzpiaci szolgáltatókat, és egyúttal a piacszabályozókat is. Nakamoto Szatosi kitalált személy, álneve annak a személynek vagy személyeknek, akik a rendszert megalkották. Sok kudarcba fulladt leleplezés, illetve leleplezett önjelölt merült fel az évek alatt a sajtóban.
Legutóbb Elon Muskról kezdték el híresztelni, hogy ő állhat a virtuális pénz mögött, amit a feltaláló cáfolt. Ez is jól mutatja, hogy a jelenleg vagyonokat érő terméknek mennyire képlékeny a talapzata. A technológia hithű támogatói – az államoknak és szabályozóknak kevésbé vonzó mód – a fizetések általános megreformálását látják a bitcoinban és más virtuális fizetőeszközökben. Megszűnnek a bankrendszer költségei, nem kell többé a valutaváltáson pénzt bukni, olcsóbb és közvetlenebb lehet a kereskedelem. Nem utolsósorban, látva az árfolyam mozgását, vagyonokat lehet vele keresni.
A bitcoin és a blokklánc bonyolult technológia. A blokklánc leegyszerűsítve olyan, mint egy főkönyv, amely minden tranzakció adatát kódsorokba rögzíti, igaz, anonim módon – ezért is vált a rendszer népszerűvé az alvilág számára. A blokkokat azonban nem egyetlen helyen tárolják, hanem a rendszer működésében részt vevő valamennyi gépen, így a hitelesített kódok lényegében kívülről manipulálhatatlanok, a rendszer pedig szinte elpusztíthatatlan. A kódok, azaz a tranzakciótörténet előállítása és összefűzése nagyobb egységekké, azaz blokkokká, nagy számítási kapacitást igénylő feladat.
Itt jönnek képbe az úgynevezett bitcoinbányászok, akik adott esetben számítógépek, speciálisan kialakított bányászgépek sokaságát „hadrendbe” állítva járulnak hozzá a rendszer működéséhez, cserébe bizonyos teljesítmény után valamennyi bitcoint írnak jóvá a digitális számlájukon. Bitcoinhoz azonban nem csak a bányászát útján lehet hozzájutni. Az interneten számos bitcoinváltó oldal található, amelyeken keresztül különféle valutákért vásárolhatunk bitcoint, de Budapesten és Mosonmagyaróváron már
bitcoinautomata is működik.
A bitcoin és a farvizén megjelent egyéb virtuális pénzek jogi és sok szempontból filozófiai kérdéseket is felvetettek. Eleve megnehezíti a szabályozást, hogy a jogalkotó nem tudja, miként kezelje. Sok helyen lehet vele dolgokat venni, tehát pénz, viszont ismert, hogy a kódnak vége lesz, tudni, hogy a végére hány érme (összesen 21 millió) lesz, vagyis véges mennyiségben áll rendelkezésre, tehát nyersanyag. Ahogy arról korábban a Magyar Idők is beszámolt, itthon a piacfelügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a nemzetközileg jellemző hozzáállással kezeli a fizetőeszközt.
Egyrészt nem cél, hogy az újdonságot, az innovációt egyből túlzott aggodalmaskodás miatt tiltsák, és ez ebben az esetben indokolt is, hiszen a blokklánc technológia egyéb területeken való alkalmazásának lehetőségeit az MNB is vizsgálja. Másrészt viszont a jegybank időközönként megismétli határozott, leginkább a terepet kevésbé ismerő felhasználók lebeszélésére szolgáló figyelmeztetését.
– A világhálón népszerűsített, jogilag szabályozatlan rendszerben működő virtuális fizetőeszközök nem tartoznak egyetlen jegybank vagy hatóság felügyelete alá sem, az MNB sem engedélyezi vagy regisztrálja őket, így rendkívül magas kockázattal járhatnak. Az ilyen virtuális pénzek mögött semmilyen központi betétbiztosítás és fogyasztóvédelmi szervezet vagy szabályrendszer nem áll, ezért használatuk többletkockázatot hordoz magában – közölte korábban az MNB. Általános világszerte az óvatosságra való intés, azonban csak hat ország tiltja részben vagy teljesen a bitcoin használatát.
Okosszerződések
A blokklánc-technológia egyik legígéretesebb felhasználási területének jelenleg az okosszerződések világát tartják, mivel a rendszer nemcsak számlatörténetet és -egyenleget képes tárolni és manipulálhatatlan formában, az adatvesztés kockázata nélkül bármikor elérhetővé tenni, hanem a felek közti megállapodásokat is. Az ebben rejlő lehetőségeket az Ethereum fejlesztői igyekeznek kihasználni. Ők a kriptovalutájuk, az ether mellett egyszerűbb okosszerződések megkötésére is alkalmas rendszerrel léptek a „piacra”. Az okosszerződések előnye – nagyon leegyszerűsítve –, hogy a rendszer csak akkor engedi megkötni azokat, ha a fedezet rendelkezésre áll, blokkolja a fedezetelvonást, a teljesülés esetén pedig automatikusan intézi a kifizetést, mindezt ügyvéd, közjegyző és pénzintézet nélkül. (N. Á.)