Az elnök Rijáddal és Teheránnal átfogó stratégiai szintre emelte a kapcsolatokat, Kairóval pedig megállapodott az eddigi kapcsolatok ötéves továbbfejlesztéséről. Hszi Csin-ping dollármilliárdos hiteleket és befektetéseket ígért, valamint kairói beszédében ipari és terrorellenes együttműködésre tett javaslatot az Arab Ligával. Kínai Közel-Kelet-szakértők szerint Kína növekvő szerepe a térség energetikai, biztonsági és kereskedelmi fejlesztésében nem érvényesülhet másként, mint stabilitás és béke közepette.
Hszi, megértve a palesztinok igényét az önálló államra, 50 millió jüan támogatást jelentett be a közösségnek, valamint Peking részt vesz egy naperőmű létrehozásában is Palesztinában. Az államfő egyidejűleg szólt arról a 230 millió jüan humanitárius segélyről is, amelyet a távol-keleti ország Szíria, Jordánia, Libanon, Líbia és Jemen népének szán. Kína emellett 300 millió jüant költene a bűnüldözés és a rendőrök képzésének támogatására. A Közel-Kelet iparosodása is fontos Peking számára, ezért Hszi Csin-ping azt is közölte, hogy Kína 15 milliárd dollár speciális hitelt folyósít termelésbővítési együttműködésre és infrastruktúra-építésre, tízmilliárd dollár kölcsönt ad kereskedelemfejlesztésre, illetve további tízmilliárd kedvezményes hitelt biztosít egyéb célra. Kína kezdeményezi egy 20 milliárd dollár értékű közös alap létrehozását is az Egyesült Arab Emírségekkel és Katarral, elsősorban hagyományos energetikai, infrastruktúra-fejlesztési és igényes feldolgozóipari projektek megvalósítására a Közel-Keleten.
Rijádi tartózkodása alatt Hszi Csin-ping szándéknyilatkozatot írt alá vendéglátóival iparfejlesztési együttműködésről, valamint Szaúd-Arábia részvételéről az egy övezet, egy út kínai kezdeményezésben, amely a selyemút mint kereskedelmi folyosó felélesztését célozza. A felek továbbá energetikai, távközlési, környezetvédelmi, kulturális, légi ipari, valamint tudományos és technológiai egyezményeket írtak alá. Hszi részt vett a jaszrefi olajfinomító megnyitóján is, amely tízmilliárd dolláros beruházással jött létre, s vegyesvállalati formában működik – a kínai Sinopec állami olajvállalatnak 37,5 százalékos részesedése van a vállalkozásban. Kairóban Hszi azt javasolta, hogy tegyék Egyiptomot az új selyemút közel-keleti központjává, ezért szükséges lenne, hogy a két ország összehangolja fejlesztéspolitikáját az infrastruktúrát és az ipart illetően. Ennek során Kína hajlandó részt venni a Szuezi-csatorna fejlesztésében és az új adminisztratív főváros felépítésében. Teheránban a kínai elnök a kapcsolatok fejlesztése érdekében a kétoldalú kereskedelem 600 milliárd dolláros bővítését szorgalmazta a következő tíz év alatt. Irán és Kína szombaton továbbá 17 megállapodást írt alá többek között a nukleáris együttműködésről és az ősi selyemút felélesztéséről.