Pálinkás József elmondta: a kutatás-fejlesztés és innováció pályázati rendszer megújításával összhangot kívánnak teremteni a társadalom és gazdaságpolitikai célok, valamint a rendelkezésre álló eszközök között. Olyan pályázati portfólió kialakítására törekednek, amely ésszerű kockázat mellett az ötlettől a megvalósításig lehetőséget nyújt a továbblépésre, és hozzájárul a gazdasági fejlődéshez – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati rendszerben elsősorban újdonságot, célszerűséget és piacképességet bizonyító pályaműveket lehet finanszírozni.
Résztvevői felvetésre válaszolva Pálinkás József úgy vélte, a prototípus támogatására szóló pályázati kiírásnak még októberben meg kellene jelenni a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP), várhatóan 10-130 millió forint közötti összeget lehet majd pályázni, és szerinte a piacra jutás segítését is támogatni kellene ebben a konstrukcióban.
Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség (MISz) elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora felhívta a figyelmet, hogy bizonyos iparágakban innováció nélkül piacvesztés következik be, az ilyen esetekben a pályázati feltételek között árbevételnövekedést, foglalkoztatásbővítést nem célszerű előírni, mert már a piaconmaradás is eredménynek számít.
Az innovációs szövetség elnöke a pályázatoknál a szakmai bírálat és a szakmai számonkérés fontosságát hangsúlyozta a bürokratikus szempontokkal szemben.
Németh Gábor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala innovációs főosztályának vezetője szerint a kutatás-fejlesztés, innováció témájú pályázatokban a szellemi a tulajdon védelmi szempontokat is érvényesíteni kellene, a megvalósult projekt monitoringjánál pedig nemcsak a számlát, hanem a megvalósult eredményt, köztük a szabadalom megszerzését is vizsgálni kellene.
