A megszokottnál korábban indult a szüret az egri és a mátrai hegyközségben. A távirati irodának nyilatkozó hegybírók szerint míg a megyeszékhely térségében az időjárás okozta károk miatti terméskiesés nem volt számottevő, addig Gyöngyös környékén a fagy és a jégverés megviselte az ültetvények egy részét. Tarsoly József, az egri hegyközség hegybírája elmondta: a fagy elsősorban a fiatalabb ültetvényeken okozott gondot, a jégverés ugyanakkor elkerülte a mintegy 5450 hektáros borvidéket. Mindez annak köszönhető, hogy a térségben immár öt éve jégkárelhárító rendszer működik. A szüret Andornaktályán, Ostoroson és Novajon indult el legkorábban, itt szeptember közepére a termés felét már leszedik a hegybíró szerint. A legnagyobb mennyiséget adó leányka, rizlingszilváni és királyleányka betakarítása is megkezdődött. Az előzetes becslések szerint a borvidéken a tavalyihoz hasonló mennyiséget szüretelhetnek idén a szőlősgazdák, a következő hetek időjárása határozza meg a végleges eredményt.
Nyilas János, a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke szerint is korábban indult az idei szüret, a korai szőlőfajtákat már betakarították a borvidéken. Az ország második legnagyobb, majdnem hatezer hektárt magában foglaló szőlőtermő vidéken a téli fagy, a tavaszi zord időjárás és a májusi jégverés is gondot okozott a gazdálkodóknak. Így az idei termés elmaradhat a korábbi években megszokottól. A termésátlag ugyanakkor így is elérheti a hét tonnát hektáronként. – A szeptember első napjaitól szedett középkorai fajtáknál a már betakarított korai fajtákhoz hasonlóan az átlagosnál jobb a minőség, egyes fajtáknál csúcsminőség is várható – emelte ki. Ebben a hónapban egyébként a teljes szőlőmennyiség nyolcvan százalékát, azaz csaknem 40 ezer tonnát szednek le a gazdák.
A szakember szerint a munkálatokat hátráltatja ugyanakkor, hogy a szőlőtermelők csak nagyon nehezen találnak munkást az ültetvényekre. Megoldást jelenthet a kombájnos betakarítás, ezt a lehetőséget egyre több közép- és nagyüzem igyekszik kihasználni. Csernyik István nagyrédei hegybíró szerint a szőlősgazdáknak nemcsak az időjárás és a munkaerőhiány okozott nehézséget, a vadkárok is jelentősek. Elszomorítóak a felvásárlói árak is. A legtöbben tavalyi áron veszik át a szőlőt, a borvidéken egy kiló borszőlőért 120 forintot kínálnak a felvásárlók. Ennél jobb áron veszik meg a szőlőt a pálinkafőzdék, így egyre több gazda adja el a termését nekik.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) ebben az évben is elkészítette a 2017. évi szüretre vonatkozó szőlőárprognózisát. A hegyközségektől összegyűjtött, fürtszám és fürttömeg alapján végzett becslések alapján országosan csaknem 4,1 millió mázsa szőlőtermés várható, amelyből mintegy 2,9 millió hektoliter seprős újbor készülhet. Az átlagárakat több fajta esetében, régiónként határozta meg a HNT. Így például a szürkebarát kilónkénti nettó ára a Felső-Pannon borrégióban 107 forint, míg a Duna borrégióban csak 73 forintot fizetnek érte. Az idén módosított szabályozás értelmében azoknak a szőlőtermelőknek, borászatoknak és felvásárlóknak, akik 10 tonna feletti mennyiségben adnak el vagy vásárolnak borszőlőt, de szerződésben nem rögzítették az ármeghatározás módját és nem tettek közzé nyilvános árajánlatot, a HNT prognózisához kell alkalmazkodniuk.