Érdekes versenyhelyzet alakult ki a vámok kapcsán az Európai Unióban. Tavaly májusban életbe lépett az EU új vámkódexe, ennek nyomán ma már valamennyi tagország az új szabályokat alkalmazza. – A rendelkezések azonosak, de a lehetőségek eltérőek – mondta a Magyar Időknek nyilatkozva a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára. Molnár Tamás rámutatott: az uniós államok közötti rivalizálás oka éppen az, hogy nem babra megy a játék.
A vám legnagyobb része Brüsszelt illeti meg, a bevétel húsz százaléka azonban – úgynevezett bekerülési költség címén – annál az országnál marad, ahol a vámkezelést elvégezték. Vagyis érdemi összegekhez juthat egy-egy tagállam, ha olyan kereskedőket tud magához csábítani, amelyek az unió területén kívülről hoznak be árut a közösségbe. A versengés tehát lényegében a kereskedőkért, a nagy áruforgalmat lebonyolító gazdasági szereplőkért s ezzel a vámbevételek húsz százalékáért zajlik.
– Ázsiából tulajdonképpen három közlekedési úton jöhet Európába az áru – kezdte Molnár Tamás. Az egyik lehetőség a vízi út, a második módozat a légi szállítás, a harmadik pedig a vasút. Utóbbi kapcsán fontos kiemelni, hogy Kína a közelmúltban új gazdasági programot hirdetett Egy övezet, egy út néven. – Ezzel lényegében felélesztették a régi selyemutat, azzal a különbséggel, hogy az ősi nyomvonalon most hatalmas és nagy értéket szállító vonatok futnak – mondta a helyettes államtitkár, hozzátéve: ilyen szerelvények már Magyarországra is érkeztek.
Az első vonat április végén futott be, a 650 méter hosszú jármű negyvenegy konténert hozott, amelyekben az elektronikai berendezésektől az építőipari anyagokon át a cipőkig, a ruhákig többféle árucikk volt. A termékek együttes értéke egymillió dollár, vagyis háromszázmillió forint körül mozgott.
– A konténerek közül csupán egyet szántak hazánkba, hét konténernyi áru Romániába ment, a többi Nyugat-Európa felé vette az irányt. – Ez azt jelenti, hogy idehaza történt meg a vámkezelése nagyobb mennyiségű olyan árunak, amelyet végül másutt értékesítettek, a vámot viszont nálunk rótták le – jegyezte meg Molnár Tamás. Közölte azt is: az idei első negyedévben érdemben nőtt az unión kívülről Magyarországra érkező áruk értéke, az emelkedés több mint tízszázalékos.
Az első, Kínából jövő tehervonat kapcsán érdekes részlet, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szakemberei lényegében percek alatt elvégezték a százmilliós áru vámkezelését. Az adóhivatal és a kínai résztvevők egyeztetése nyomán a magyar hatóság már akkor megkapta a szállítmány dokumentációját, amikor a vonat még úton volt. A vámosok így előre eldönthették, mely esetekben elegendő csupán az iratok vizsgálata, s mikor kell kinyitni az adott konténert.
A rakományt így gyorsan teherautóra tehették a fuvarozók, a portéka pedig – ekáer-szám, vagyis hatósági azonosító kiadása után – elindulhatott közúton a rendeltetési helye felé. A helyettes államtitkár úgy összegzett: két ok miatt fontos, hogy Magyarországon intézzék a távol-keleti áruk vámügyeit. Egyrészt azért, hogy minél nagyobb bevételre tehessen szert a hazai költségvetés.
A másik érv pedig az, hogy amely kínai termék idehaza lép be az EU-ba, az utóbb már nem kerülhet a magyar feketepiacra. A hatósági kontroll miatt az itthon vámkezelt áruval visszaélést nemigen követhetnek el. Ráadásul a kapcsolódó – elsősorban logisztikai – szolgáltatások további bevételeket hoznak az államkasszának, miközben munkahelyeket is teremtenek.
– A magyar állam szempontjai világosak, de milyen előnyökre tehetnek szert a távol-keleti gazdasági résztvevők, ha nálunk végzik el az adminisztrációt? – vetettük fel. – A kínai szereplőknek a gyorsaság és a szakszerűség számít a legtöbbet, így a hatósági eljárásoknál is fontos, hogy mekkora ráfordítással érhető el a megfelelő ügymenet – felelte Molnár Tamás.
A NAV az utóbbi időben több mint egy tucat rendezvényt tartott az itteni kínai kolónia számára. Ezeken a találkozókon a hivatal szakemberei megpróbálták bemutatni az adó- és vámszabályok főbb jellemzőit és az eljárások fontosabb elemeit. A helyettes államtitkár úgy véli: a kínai kereskedők egyre inkább megbíznak Magyarországban és a hazai hatóság munkájában. Ezt jól jelzi, hogy időközben újabb tehervonat érkezett Budapestre, s már a harmadik szerelvény is útnak indult.
Megállíthatatlan kínaiak
Felértékelődik a magyar kormány keleti nyitás stratégiája, amely az exportpiacok megszerzése mellett a tőkevonzásra is irányul – mondta a külügyminiszter egy szakmai rendezvényen a távirati iroda tudósítása szerint. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kínai beruházások elterjedése Európában megállíthatatlan folyamat, a magyar kormánynak pedig az a célja, hogy ebből minél többet Magyarországra hozzon. Az eddig a hazánkba érkezett kínai beruházások értéke meghaladja a 4,1 milliárd eurót, amely a legnagyobb mértéket jelenti a közép-európai régió országai között. Emellett a térségből a magyar cégek exportálnak a legtöbbet Kínába, továbbá rendelkeznek a legtöbb oda irányuló élelmiszerexport-engedéllyel. A külügyminiszter hozzátette, hogy a régióból Magyarország az, amely a legszorosabb pénzügyi kapcsolatot ápolja a távol-keleti óriással. A szakmai rendezvényen Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a most kialakuló új világrendben az új politikai-gazdasági stratégiák mellett az új technológiák határozzák meg a versenyképesség és a siker kritériumait. (S. O.)
