Alacsonyak a bérek a kereskedelemben: a bolti dolgozók többsége csak a minimálbért vagy a szakmunkás bérminimumot kapja – mondta lapunknak Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Ezért az érdekképviselet ötvenszázalékos béremelést javasol a következő évekre, három lépcsőben. Bubenkó Csaba elfogadhatatlannak nevezte, hogy a dolgozók bérezésén, munkakörülményein – egy-két esettől eltekintve – továbbra sem javítanak a tőkeerős üzletláncok, holott sok helyen már nehéz feltölteni az üres álláshelyeket.
A kisboltoknál a járulékcsökkentés segíthetne kigazdálkodni a bérköltségeket
– A KDFSZ már 2010 óta szorgalmazza a jelentős, évente két számjegyű bérfejlesztést, azonban az üzletláncok az utóbbi években mindössze párszázalékos emelésre voltak hajlandók. Ennek eredménye, hogy ma már egy kereskedelmi alkalmazott sokszor kevesebbet keres, mint egy könnyű fizikai munkás, így nyilvánvaló, hogy sokan elhagyják az ágazatot – hangsúlyozta. A szakszervezeti vezető álságosnak nevezte azt az indokot, hogy fejlesztések maradnának el egy nagyobb béremeléssel.
Rámutatott: Magyarországon Európa-szerte rekordmagas az egy főre jutó kereskedelmi egységek száma, ezért a bővítés a piacon nem releváns, ráadásul a mérlegbeszámolók szerint vaskos nyereségeket produkálnak idehaza a nagy üzletláncok. Ha a dolgozók többet kapnának kézhez, javulna életminőségük, sőt, már egy 40-50 ezer forintos emelés is azt valószínűsítené, hogy többet vásárolnának. Bubenkó Csaba hozzátette: az üzletláncok rálátnak a kereskedelmi szereplők bérpolitikájára, ezért az sem elképzelhetetlen, hogy mesterségesen tartják alacsonyan a béreket.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kérdésünkre megerősítette, a KDFSZ jelezte bérfejlesztési igényét, azonban még a hivatalos bértárgyalások nem kezdődtek el.
– Január óta nem nőtt a kereskedelemben dolgozók száma, azonban egy tízszázalékos, ágazatot érintő béremelés végbement, elsősorban a verseny, valamint a munkaerőproblémák miatt – emlékeztetett. A főtitkár szerint a multiknak lenne miből emelniük, azonban ez rontaná a kisboltok helyzetét, mivel nehezebb kigazdálkodni a bérköltségeket. A szövetség diverzifikált járulékcsökkentést szorgalmaz, tehát azt, hogy a kereskedelmi kisvállalkozások jelentősebb járulékkedvezményt kapjanak.
A tavalyi mérlegbeszámolók szerint a diszkontok fizetik a legmagasabb béreket, őket követik a magyar és külföldi hipermarketek, majd a kisboltok.
VASÁRNAPI BOLTZÁR LENGYELORSZÁGBAN
Első olvasatban nagy többséggel elfogadta csütörtökön a lengyel törvényhozás az üzletek vasárnapi nyitvatartásának korlátozásáról szóló törvényjavaslatot. Az MTI által ismertetett jogszabály alapján a kiskereskedelmi üzletek vasárnap nem nyithatnak ki, a tilalom azonban nem vonatkozik a benzinkutakra, a gyógyszertárakra, a kis pékségekre és az olyan élelmiszerboltokra, ahol maga a tulajdonos dolgozik. Az év során hétszer – többek között karácsony és húsvét előtt, valamint a kiárusítási szezonban – a boltok továbbra is kinyithatnának vasárnap. A tilalom ellen vétőket pénzbüntetéssel és akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik. A CBOS közvélemény-kutató intézet szeptemberi felmérése szerint a lengyel társadalom 61 százaléka támogatja a vasárnapi boltzárat.
