A 15-74 éves férfiak körében 5,3, a nők között 4,9 százalékos munkanélküliségi arányt mért a KSH.
Az április-júniusi időszakban a 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 32 ezerrel 131 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal 5,3 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 44 ezerrel 103 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,2 százalékponttal 4,9 százalékra mérséklődött.
A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4,6 százalékponttal 13,3 százalékra csökkent, de a munkanélküliek közel ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 1,5 százalékponttal 4,5 százalékra, a 55-64 éveseké 1,6 százalékponttal 4,2 százalékra mérséklődött.
A munkanélküliség átlagos időtartama 18,9 hónap, a munkanélküliek 49,5 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.
Évtizedes csúcson a foglalkoztatottság
Eközben a foglalkoztatottak száma 4,343 millió volt, ami 142 ezerrel több, mint egy éve. A 15-64 éves korcsoportban a foglalkoztatottsági ráta 66,4 százalékra emelkedett, miután egy évvel korábbi időszakkal összevetve 137,5 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma ebben a kocsoportban. A teljes foglalkoztatottság éves 142 ezres növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 112,7 ezerrel járult hozzá. A közfoglalkoztatottak köre 20,6 ezerrel 232,2 ezerre bővült. A külföldi telephelyen foglalkoztatottak száma 8,8 ezerrel 116,7 ezerre nőtt – közölte a KSH.
A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,3 százalékkal 2 millió 336 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,8 százalékponttal 72,9 százalékra nőtt. A 15-64 éves női foglalkoztatottak száma 3,3 százalékkal 1 millió 968 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,5 százalékponttal 60,1 százalékra javult.
Az adatok szerint a 15-24 éves foglalkoztatottak létszáma 294 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,1 százalékponttal 27,4 százalékra nőtt. A legjobb munkavállalási korúak (25-54 éves) foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal 82,3 százalékra, az idősebb (55-64 éves) foglalkoztatottak száma 4,7 százalékponttal 49,8 százalékra emelkedett.
A 20-64 éves korcsoport esetében – amelynél az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki – a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal 71,4 százalékra nőtt. Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 78,6, a nőknél 64,5 százalék – közölte a KSH.
Öt százalék alá eshet a munkanélküliségi ráta
A gazdaság munkahelyteremtő képessége tehát továbbra is erős, ami arra utal, hogy az első negyedévi lassulást túlnyomó részben egyszeri, technikai okok magyarázzák, és ezek megszűnését követően a GDP-növekedés ismét élénkülni fog – értékelte az adatokat a Takarékbank.
Várakozásaik szerint a munkaerő-piaci számok a nyár végéig még tovább is javulhatnak: nyár végén átmenetileg akár 5 százalék alá is kerülhet a munkanélküliségi ráta, az év átlagában pedig a jelenlegi fejlemények alapján akár 5,5 százalék alá.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában kiemelte, az is figyelemreméltó, hogy az aktivitási ráta új csúcsra, 61 százalékra emelkedett a 15-74 éves korú népesség körében. A szakértő szerint amellett, hogy a gazdasági aktivitás élénkülésével a munkaerőpiac folyamatosan feszesebbé válik, az idénymunkáknak köszönhetően nyáron átmenetileg még nagyobb lendülettel javulhatnak a munkaerőpiaci indikátorok.
Az Erste elemzője is úgy látja, hogy a következő hónapokban is folytatódhat a munkaerőpiac feszesebbé válása, és a szezonális hatásoknak köszönhetően átmenetileg 5 százalék alá eshet a munkanélküliségi ráta, míg idén átlagosan 5,3 százalékra számít.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a várakozásoknak megfelelőek a friss adatok, amelyek javuló trendről árulkodnak, az alig több mint 5 százalékos munkanélküliségi ráta pedig technikailag közel van a teljes foglalkoztatottsághoz. Kiemelte ugyanakkor, hogy emiatt kevés a könnyen elérhető munkaerő, strukturális problémát okoz, hogy nincs egyensúlyban a munkaerő-kínálathoz tartozó munkaerő-kereslet. Vannak ágazatok, amelyekben munkaerőhiány lépett fel, és vannak szektorok, ahol többlet alakult ki, nem beszélve arról, hogy több tízezren vannak, akiknek nincs munkájuk – jelezte.
A K&H szakértője szerint van egy réteg, amely munkaképes korú, de régóta kiszorult a munkaerőpiacról, illetve vannak a közfoglalkoztatottak, őket oktatással, a tudásuk fejlesztésével lehetne keresettebbé tenni a piacon.