Meghatározó szerepet játszik a belföldi turizmusban a hetedik éve létező Széchenyi-pihenőkártya (Szép-kártya), amit béren kívüli juttatásként mintegy 1,6 millió magyar munkavállaló kap rekreációs célokra a foglalkoztatójától, a közszférában évente 200 ezer, a versenypiacon 450 ezer forint értékben. A múlt héten parlament elé került 2019-es adócsomag szerint jövőre megszűnik több kafetériaelem adómentessége, kedvezménye, egyedül a Szép-kártya közterhe marad előnyös.
A lépés várhatóan pluszbevételeket hoz a vendéglátásra, szállás- és szabadidős szolgáltatásokra szakosodott cégeknek, tovább ösztönözve a rohamléptekben erősödő turizmuságazat versenyképességét. Becslések szerint a következő évtől akár 30 százalékkal lehet magasabb a Szép-kártyás költés a kereskedelmi szálláshelyeken.
– Tavaly a vendégek több mint 17 milliárd forint értékben fizettek a munkahelyükön kapott támogatásból a hotelekben, ami a vidéki, családi tulajdonban lévő, kkv-k által működtetett panziók, gyógy- és wellness-szállók magyaroktól származó bevételeinek közel ötödét jelentette. Vannak olyan szállodák is, ahol egyes kiemelt időszakokban a forgalom 40-50 százalékát adta a pihenőkártya, vagyis látható, hogy jelentős gazdaságélénkítő hatása van és biztos bevételi forrást jelent a piac többségben lévő kisebb szereplőinek – mondta a Magyar Időknek Könnyid László.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke kiemelte: indokolatlanul támadják a Szép-kártyát, amiért jövőre egyedüli kedvezményes kafetériaelemként szerepel a friss törvényjavaslatban, mivel azon túl, hogy a rekreációs támogatás több tízezer család minőségi kikapcsolódását szolgálja évről évre, munkahelyteremtő hatása is van. Évek óta 350-400 ezer idegenforgalmi munkavállaló és családtagjaik megélhetését érinti az adókedvezménnyel támogatott Szép-kártya használata, ráadásul a teljes mértékben nyomon követhető, bankkártyás terminálhoz kapcsolódó fizetési mód kezelési költsége sem terheli túl a beváltóhelyeket.
Az elnök felidézte, hogy a Szép-kártya elődjeként működtetett üdülési csekk rendszere a 2010 előtti kormányok idején számos visszaélésre adott lehetőséget a felhasználók és a piaci szereplők körében, ráadásul a csekkbeváltások után a szolgáltató cégeket óriási kezelési költséggel vágta meg az állam.
Vidéken teljes mértékben hazai kézben van a piac, így az új rendszer itt a legnagyobb segítség
Fotó: MTI/Varga György
– A Szép-kártyák esetén sokkal kedvezőbb az adminisztráció és a jutalék is, a fogalmi adatok pedig makacsul bizonyítják a belföldi turizmus versenyképességére gyakorolt kedvező hatást – mondta Könnyid László. Arra is kitért, hogy csupán felesleges hangulatkeltés, ami a sajtóban megjelent a tervezet kapcsán. Eszerint a kezdetektől kedvezményes béren kívüli juttatást a kormányközeli körök érdekei miatt tartják továbbra is alacsony adószinten a feszes költségvetésben.
Mint mondta, a kínálat túlnyomó részét nem a nagy iparági befektetők biztosítják a szállodákban, amit a piaci arányok is mutatnak.
Vidéken közel 30 ezer szállodai szoba van csaknem 70 ezer férőhellyel, további 900 panziót jegyeznek a fővároson kívül, több ezer szobával. Közel ezer szállodának van működési engedélye, ezek többsége kis- és közepes vállalkozásé, míg vidéken a nagy, 150 szoba feletti hotelek száma nem éri el a negyvenet.
– A szállodaipar tulajdonosi szerkezete az évek alatt többször átalakult, ezért eddig sem az aktuális politikai irányok mentén terveztük az ágazat jövőjét. A nemzetközi láncok főként a fővárosban vannak jelen, míg a vidéki Magyarországon teljes mértékben hazai kézben van a piac, összességében a magyar tulajdon vagy bérlemény van túlsúlyban ebben az ágazatban. A Szép-kártya egyértelműen a vidék motorja, ami a kevésbé tőkeerős kicsiknek jelenti a legnagyobb segítséget – mondta a szövetség elnöke. Megjegyezte: azért is fontos a pihenőkártya további állami támogatása, mert a stabil belföldi vendégforgalom kiegyensúlyozott piaci keresletet is jelent, ami eleve ellenállóbbá teszi a GDP egyre nagyobb hányadát termelő turizmust az esetleges kedvezőtlen külső hatásokkal szemben.
A Szép-kártya bevezetése óta közel 444 milliárd forint pluszforrást adott az iparágnak. Ha a magyarok többet utaznak itthon, azzal a nemzetgazdaságot és a szálláspiacon döntően jelen lévő családi kisvállalkozásokat segítik. Joggal gondolja azt a kormányzat, hogy a kafetéria-rendszeren keresztül adókedvezménnyel is érdemes támogatni az ágazatot – vélekedik a Magyar Turisztikai Ügynökség.
A Szép-kártya folyamatosan növekvő felhasználása idén tovább bővült. Míg tavaly csaknem 9 százalékkal nőtt a pihenőkártyás költés az előző évhez képest, addig idén január és április között már 5,6 százalékkal magasabb összeget fizettek kafetériával a magyarok 2017 hasonló időszakához képest.
A szállodaszövetség számításai szerint ahogy az előző években, úgy az idén ismét rekordokat dönt a kártya beváltása a kereskedelmi szálláshelyeken.
