Nyolc év után ugyanis először veszített európai piaci részesedéséből a kontinens legnagyobb autógyártója, amely növelte ugyan eladásait, de nem elegendő mértékben. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint a Volkswagen-csoport márkáiból 246 ezret helyeztek forgalomba decemberben, 4,7 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A szeptemberi dízelbotrányt követő októberi csökkenés után a decemberi volt a második éves növekedés a forgalomba helyezésekben. A csoport márkáiból tavaly 3 377 ezer autót helyeztek forgalomba az EU-ban, 6,1 százalékkal többet, mint 2014-ben.
Ennek ellenére míg a Volkswagen piaci részesedése 2014-ben 25,5 százalék volt, addig a dízelbotrány kirobbanása után 2015-ben ez az arány 24,8 százalékra zsugorodott Európában, 2007 óta első alkalommal. A csökkenés már decemberben megmutatkozott, amikor a csoport márkáinak részesedése 22,5 százalékra mérséklődött. Ami különösen fájó lehet a wolfsburgi cégnek, hogy a versenytársai – mint a Fiat Chrysler vagy a felsőbb kategóriákban a BMW és a Daimler – eközben növelni tudták részesedésüket, de jól fogytak a PSA Peugeot Citroën, a Renault SA és a Ford Motor Co. autói is. A teljes európai autóipar újautó-eladásai egyébként 9,2 százalékkal nőttek, amivel hatéves csúcsra, 14,2 millióra nőtt az értékesítés, bőven lekörözve a VW 6,1 százalékos bővülését.
A botrány után a Volkswagen azt módolta ki, hogy a vásárlók kárpótlásaként vagy módosítja az inkriminált szoftvert, vagy valamilyen célalkatrészt épít be – ezt a tervet Brüsszel tavaly decemberben elfogadta. Nem úgy az Egyesült Államok, ahol a botrány szeptemberben kirobbant. Az illetékes amerikai hatóság ugyanis a múlt héten visszautasította az autógyártó jármű-visszavásárlásra vonatkozó javaslatát. Az ACEA adatainak napvilágra kerülése után a VW részvényárfolyama 0,5 százalékot esett a frankfurti tőzsdén. A cég piaci értéke a skandalum kitörése óta 16 milliárd dollárral csökkent.
