Bizonyos értelemben eredményes volt a nyári időszámítás gyakorlata miatt egyre növekvő állampolgári közfelháborodás, az Európai Bizottság ugyanis most erről a témáról kéri ki a magánszemélyek, szervezetek és a tagállamok véleményét. A testület az online kérdőívre augusztus 16-ig érkező válaszok értékelése alapján dönt majd arról, hogy megtartja-e az Európai Unióban a jelenlegi irányelv szerint alkalmazandó nyári időszámítást vagy betiltja.
Amennyiben az utóbbi mellett dönt, az értelemszerűen az összes tagállamra érvényes lesz, ugyanakkor minden ország továbbra is szabadon határozhat arról, hogy melyik időzónába kíván tartozni. A bizottság jelezte, hogy a nyári időszámítás kapcsán rendszeresen kap vissszajelzéseket a polgároktól, akik az óraátállítás kedvezőtlen egészségügyi hatásairól, alváshiányról és más negatívumokról számolnak be.
Arról nem ír a testület, hogy az állampolgárok akkor is panaszkodnának-e ugyanerre, amikor más időzónába utaznak vakációzni. Beszámolt viszont olyan véleményekről, amelyek éppen a jelenlegi rendszer fenntartását szorgalmazzák annak pozitív következményei miatt. Ilyen pozitív következmény Magyarország számára például az a négy-ötmilliárd forintnyi, 100-120 gigawattórás megtakarítás minden évben, amelyet azáltal nyerünk, hogy a lakosság életritmusa jobban illeszkedik a Nap járásához.
Ha az állampolgárok szokásos ébrenléti ideje, a reggel hét és este tíz óra közötti időszak minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni, azaz villamos energiát lehet megtakarítani. A hazai villamosenergia-rendszert irányító szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta másfél- három százalékos, 2000-4000 megawattóra fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.
Brüsszel a tagállamok polgáraitól rendszeresen kap visszajelzéseket az időszámítás kapcsán
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
A bizottság emlékeztetett: a legtöbb uniós tagállamban a nyári időszámításnak hosszú hagyománya van, és az első vagy a második világháborúig, vagy az 1970-es évekbeli olajválságokig vezethető vissza. A nyári időszámításra való átállás oka ekkor még leginkább az energiamegtakarítás volt, ugyanakkor bevezetésében az is közrejátszott, hogy így növekedett a közlekedésbiztonság, a hosszabb nappali világosságnak köszönhetően az embereknek több lehetőségük lett szabadidős tevékenységet végezni.
Közösségi szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá, kezdetének és végének összehangolása az egységes piac miatt szükséges. Az előnyök mértéke azonban eltér az egyes tagállamokban a földrajzi elhelyezkedésétől függően – jegyzi meg a bizottság. Az északi tagállamokban a természetes fény mennyisége az egyes évszakokban viszonylag sokat változik: télen kevés a természetes fény és hosszú ideig van sötét, míg nyáron sokáig van világos, és az éjszakák rövidek.
A déli tagállamokban a nappali fény és az éjszakai sötétség megoszlása egész évben viszonylag állandó. Ez azt is jelenti, hogy számos országban egészen elenyésző annak az energiamegtakarításnak a mértéke, amelyet az óraátállítás okoz. Az unió összességét tekintve hasonló a helyzet az EB szerint. A bizottság ellentmondásosan ír a nyári időszámítás egészségügyi hatásairól. Megjegyzi, hogy egyes kronobiológiai kutatások szerint megterheli az emberi szervezetet az átállás, majd azt írja, hogy pontos statisztikák nincsenek erről.
Nehéz kimutatni azt is, hogy a nyári időszámításnak bármilyen hatása volna a baleseti rátákra. A nyári időszámításnak köszönhetően az emberek viszont biztosan több szabadtéri programon vesznek részt, aminek kedvező hatásai vannak. A sokakat foglalkoztató kérdésről mindenkinek van véleménye, ezen álláspontok pedig széles skálán mozoghatnak. Mindezek alapján a kérdőívre érkező válaszokat értékelő bizottsági embereknek nem kis erőfeszítésébe kerülhet majd megállapítani, hogy mi lesz a jobb az uniós közösségnek: megtartani vagy betiltani a nyári időszámítást?
