A héten megkapták a hitelintézetek a jegybanktól a fennmaradt autós és személyi devizahitelek forintosításához szükséges devizamennyiséget, ezzel lényegében megszűntek Magyarországon a devizahitelek. A kormány a napokban jutott végleges döntésre, hogy a jelzáloghitelekhez hasonlóan a fennmaradt devizahitel-állományt is forintosítja. Ebben a körben nagyjából 300 milliárd forintnyi, a GDP egy százalékának megfelelő értékében forintosítanak.
Az eddigi változás nagyon látványos. Az MNB adatai szerint a lakásokra felvett devizahitelek bruttó állománya 2009 márciusában még meghaladta a 2,7 millió darabot, ez a szám idén júniusra 25 ezerre esett vissza. Ugyanebben a távlatban több mint 2,3 millió volt a szabad felhasználású, devizás jelzáloghitelek mennyisége, ami a nyár elejére alig több mint 39 ezerre csökkent. Míg 2009 márciusában 56 és fél milliárd forint értékű szabad felhasználású, jelzálogalapú devizahitelt helyeztek ki, a forintosítást követő hónapokban ez nullára esett vissza. A devizaalapú lakáshitelek adósainak tőketartozása 2009 tavaszán meghaladta a 2700 milliárd forintot, amiből júniusra csak 25 milliárd maradt, a többiből forinthitel lett.
A devizahitelek kivonásának legnagyobb előnye, hogy megszűnik az árfolyam-ingadozásból adódó kockázat. Mivel Magyarországon a devizahitelek felfutásának idején, a 2000-es évek elejétől tetemes mennyiségben helyzetek ki ilyen termékeket a bankok, a világgazdasági folyamatok alakulása rendszerszintű problémává tette, hogy sokaknál több mint a duplájára emelkedett a svájci frank árfolyama az eredeti szinthez képest. Az eurózóna válsága 2011-ben olyan erősödést idézett elő a menedékvalutának tartott frankban, hogy lényegében egy szintre került az euróval – ekkor kényszerült közbeavatkozni a svájci jegybank, hogy gyengébb szinten tartsa az árfolyamot. Ezt az intézkedést vonta vissza idén év elején, nem sokkal azután, hogy megtörtént a jelzáloghitelek forintosítása – az ezt követő látványos frankerősödést az adósok már megúszták.
A devizahitelek kiesése a monetáris és a fiskális politika helyzetét is megkönnyíti. A Magyar Nemzeti Bank kijelentette, hogy a devizaalapú hiteltermékek kivonását követően lényegében nem kell foglalkozni az árfolyammozgással, a jövőben ezt nem veszi figyelembe a jegybank, és az is kizárható, hogy egy látványosabb kilengés esetén interveniáljon. A gyengébb forint előnyeit eddig épp a lakossági kitettség miatt nem lehetett tekintetbe venni, azonban most már nem kell emiatt aggódni. A magyar gazdaságban ugyanis hiába növekszik a belső fogyasztás, még mindig dominánsan az export a növekedés fő hajtóereje, ezért aligha okoz aggodalmat, ha a fizetőeszköz még a mostaninál is gyengébb szintre áll be.
A kormányzat a tegnapi értékelő konferenciájára készülve azt is kiemelte, hogy a devizahitelek forintosításával és az ezzel járó terheléscsökkentésből adódóan a háztartások is pluszpénzhez jutnak, ezzel a korábbiaknál is nagyobb szerep jut a belső fogyasztás növekedésének a gazdaságban. Erről megoszlanak a vélemények, jelenleg ugyanis tapasztalható egy megugrás a korábban elhalasztott vásárlások megvalósulása miatt, de pusztán a forintosítással még nem oldódik meg minden.
Mint azt a Napi Gazdaságnak korábban az egyik hitelintézet vezetője kifejtette, a tapasztalatok szerint az adósság mértékének csökkenése önmagában nem növeli tartósan a fogyasztást, hiszen az adós, aki korábban megégette magát, pontosan tudja, hogy ha kevesebbet is törleszt, azért még tartozik.