Újabb felelőtlen ígérgetéssel próbál szavazatokat szerezni Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, aki a minap arról beszélt, kormányra kerülésük esetén befagyasztanák az uniós pályázatok kifizetését, hogy a forrásokat az egészségügy, az oktatás és a szociális védőháló fejlesztésére csoportosítsák át. Karácsony ráadásul örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel még nem fizetett ki több ezer milliárd forintot Magyarországnak, mivel szavai szerint hatalomra kerülésük esetén azt „jobb célokra” használnák fel.
Nem javasolja az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós támogatások felhasználási területeinek átalakítását, mivel a hosszas tárgyalásokon részletesen kidolgozott programok kielégítik az összes célterület hosszú távú fejlesztési szükségleteit – közölte a Magyar Idők kérdésére a brüsszeli testület.
A bizottság kiemelte: a folyamatban lévő projekteknél, vagy a már leszerződött beruházásoknál rendszerint nem lehet változtatni a szerződéseken, függetlenül attól, hogy az adott tagállamban erre van-e jogszabályi lehetőség.
Ráadásul az uniós támogatások célirányait megváltoztatni rendkívül bonyolult, időigényes folyamat. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a tervezésnél számos szempontnak meg kell felelni, többek közt az Európai Szociális Alap, valamint az Európa 2020 programok célkitűzéseinek, továbbá eleget kell tenni az országspecifikus jelentésekben megfogalmazott céloknak, valamint az összes szakpolitikai területet támogatni kell.
Az új program elfogadását több testületnek, az irányító hatóságnak és számos bizottságnak, illetve a tagállamok képviselőinek is meg kell vizsgálniuk, ezt követően adhat Brüsszel zöld jelzést. A meglehetősen időigényes módosítást ráadásul egy ciklus alatt csak egyszer, rendkívül indokolt esetben lehetne végrehajtani. Brüsszel lapunk kérdésére hozzátette: a magyarországi programok jelenleg minden területre kiterjednek, beleértve az oktatást, az egészségügyet és a szociális, társadalmi beilleszkedés támogatását.
– Több tízezer vállalkozásnak, azok alkalmazottainak, családtagjainak egzisztenciáját sodorják veszélybe politikai hóbortjaik miatt azok az ellenzéki politikusok, akik nap mint nap hangoztatják a jogi konstrukciók iránti érzékenységüket – közölte megkeresésünkre a Miniszterelnökség. Ennek legfőbb oka, hogy az uniós szinten is egyedülálló módon gyors forrásfelhasználásnak köszönhetően a pénz egyik része már beépült a projektgazdák beruházásaiba, míg a másik részét szerződéssel már odaítélték.
Ráadásul a költségvetést is jelentős kár érné, mivel az átcsoportosításokkal indokolt elállás miatt a kedvezményezettek kára, egyéb költségei jelentős kiadással járnának az államkasszának.
A Miniszterelnökség arra is figyelmeztetett, az ellenzék ezzel az ötletével a pályázók mellett kárt okozna a nagyobb közösségeknek, az egész országnak. A források egy jelentős része ugyanis a közösségek gyarapodását, életminőségének javítását szolgálja, mivel többek közt kórházak újulnak meg, új utak épülnek. A jelenlegi rendszer megbolygatása emellett súlyos, akár több száz milliárd forintos pénzügyi szankciókat is eredményezhet.
Karácsony Gergely, aki a múlt év végén miniszterelnök-jelölti felkérésekor még abban sem volt biztos, hogy akar-e kormányfő lenni, máig nem közölt részleteket tervéről, az uniós pénzek átcsoportosításáról, pedig a folyamat meglehetősen időigényes. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint – az Európai Bizottság közlésével összhangban – egy egyszerűbb operatív program módosítása is rendkívül korlátozott. A szándék kinyilvánítását gondos elemzéseknek kell megelőzniük, háttérszámításokkal és az érvrendszer kialakításával.
Emellett sort kell keríteni előzetes egyeztetésre az Európai Bizottsággal. Ehhez el kell készíteni és be kell nyújtani bizonyos alátámasztó elemzéseket, majd kormányhatározatba kell foglalni a döntést, amibe a monitoringbizottságokat is be kell vonni. A formális egyeztetések csak ezt követően kezdődhetnek el, majd az operatívprogram-módosítás hivatalos benyújtásával egy újabb procedúra veszi kezdetét.
Az apróbb, technikai jellegű, finomhangolás-szerű módosítások időtartama megközelíti a négy hónapot, ám a nagyobb terjedelmű, mélyrehatóbb változtatások időigénye a korábbi gyakorlat alapján összességében a több mint egy évet is elérhetik. Ráadásul olyan rendszerről van szó, ahol egy változtatás több másik szükségességét is maga után vonhatja.
A Miniszterelnökség emlékeztetett: Az előző uniós ciklusban a 2010 előtti kormány hozzá nem értése miatt közel jártunk hhoz, hogy mintegy félezermilliárd forintos forrásvesztést szenvedjünk el. Az Orbán-kormány óriási munkával elérte, hogy végül egyetlen eurócent sem maradt Brüsszelben.
A kancellária hozzátette: amikor 2010-ben felállt a jelenlegi kormány és az uniós forrásfelhasználást rendbe tette, ugyanazok, az ellenzék soraiban ma is fellelhető politikusok még azzal jöttek, nem szabad a források Brüsszelben jóváhagyott rendszeréhez hozzányúlni, mert a keretek jogilag kötöttek, az egyeztetési folyamatok az uniós fórumokon pedig roppant körülményesek.