- Látványos a gazdasági fejlődés
- A multulaterializmusnak vége van
- Lámfalussy Sándor életéből sokat lehet tanulni
- Brüsszel „egy utópia rabja lett”
- Európának meg kell tudnia védeni önmagát
- A demográfiai gondokra nem a migráció a megoldás
A kormányfő ezt hétfőn Budapesten, az MNB szervezésében megrendezett Lámfalussy-konferencián mondta. Amikor a jegybank „ellenzékben” volt, amikor két különböző irányba húzott a politika és a pénzügyi világ, Magyarország sokat szenvedett, feleslegesen – fogalmazott Orbán Viktor. Ám mióta a nemzeti bank keresi az együttműködést a mindenkori politikai vezetéssel, azóta látványos a gazdasági fejlődés – tette hozzá.
A magyar gazdaságot jellemezve a miniszterelnök kijelentette: Magyarország sikertörténetté vált, a magyar modell négy eleme pedig a politikai stabilitás, a szigorú fiskális politika, a segély- helyett munkaalapú társadalom és a keleti nyitás. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az európaiaknak meg kell érteniük, az nem megy, hogy „nyitni akarunk más országok irányába, Keletre, mondjuk, Kína felé gazdaságilag, majd minden reggel kioktatjuk őket az emberi jogokból”. A keleti nyitás lényege a tisztelet, amely megelőzi az ideológiát – hangoztatta, hozzátéve, hogy a magyaroknak szerencsésebb a helyzetük, mert „mi egy keleti nép vagyunk, amelybe kereszténységet oltottak, és ez egy sajátos nézőpontot tesz lehetővé, és értjük mindazt, ami Kínában történik”.
A multulaterializmusnak vége van
Egy paradigmaváltás történt a világban. Egypólusú világból több központú világ lett. Ennek szükségszerű következménye, hogy nincs róla közmegegyezés. A régi rend híveinek ezért vitát kell folytatni az új rend híveivel – hangoztatta. Azt próbálják velünk elhitetni, hogy nem lehet olyan változtatásokat előidézni, amilyet az amerikai elnök. Ez balgaság, ami van, az lehetséges – ismételte meg.
Egy kulcsmondatot kaptunk a múlt héten. Ez úgy hangzott: minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját magát tegye az első helyre. A multulaterializmusnak vége van – tette egyértelművé.
Engedélyt kaptunk a legfelsőbb helyről, hogy nekünk is szabad magunkat az első helyre tenni. Nagy dolog ez
– jegyezte meg.
Kína felemelkedésének titka
Kína felemelkedése egy pszichológiai problémára hívja fel a figyelmét. Ami van, az lehetséges – így szól egy mondás. Ezt az európaiak nem értik, legalábbis ha Kínáról van szó – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Lámfalussy-konferencia megnyitóján.
Ahelyett, hogy tanulnánk abból, ami Kínában történik, azt akarjuk magunknak megmagyarázni, hogy nem is úgy van – tette hozzá.
Lámfalussy Sándor életéből sokat lehet tanulni
Beszélt arról is, hogy Lámfalussy Sándor életéből érdemes átültetni dolgokat. Mint mondta: az érvelésalapú demokráciához kell nyitott szellem és egyenes jellem. Ez megvolt a professzornál, aki azt is gyakran hangoztatta: legfontosabb a karakter.
A miniszterelnök elmondta azt is, hogy a professzor arra a kérdésre, keresztény-e, azt válaszolta: igyekszik, de nem mindig sikerül.
Beszélt arról is, hogy Lámfalussy nem tartotta magát az euró atyjának. Úgy vélte, az euróhoz elsősorban nem közgazdasági, hanem egy szilárd politikai akaratra volt szükség, ezért az alapító országok jelentőségét emelte ki. A kérdés, lesz-e az európai döntéshozókban belátás ahhoz, hogy fennmaradjon a monetáris unió. Ez az európai jövő legnagyobb kérdése – szögezte le. A sikeres gazdaságpolitika alapja a politika, annak is a stabilitása – idézte a professzort.
Brüsszel „egy utópia rabja lett”
Az európai kontinens egyre gyengébb, lassan már a regionális szereplő státuszáért is meg kell küzdenie. Európa nem tudta megvalósítani nagy céljait, például az euróval, az európai biztonságpolitikával és az eurázsiai gazdasági térséggel kapcsolatban sem – hívta fel a figyelmet.
Szerinte ennek oka, hogy Brüsszel „egy utópia rabja lett”, amit úgy hívnak, a nemzetek feletti Európa. Márpedig nincs európai nép, hanem európai népek vannak
– hangoztatta.
Megállapodásokat kell kötni továbbá Kínával, és újra elő kell venni Oroszország kérdését is – sorolta Európa teendőit Orbán Viktor, hangsúlyozva: a többközpontú világrend lehetőségeket tartogat. Kínát „állócsillagként” jellemezte, amely hosszú évtizedekig fogja meghatározni a világgazdaságot. Oroszországról pedig azt mondta: túlélte „a nyugati izolációs és rendszerbuktató kísérleteket”, az alacsony olajárat, a szankciókat és a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k „szabad, pártatlan, külső befolyás nélküli, belső megmozdulásait”.
Szerinte Európában nem észszerű figyelmen kívül hagyni az Oroszország jelentette erőt és egyben lehetőséget.
Európának meg kell tudnia védeni önmagát
Ehhez – folytatta – több európai önbizalomra lenne szükség, és a kontinensnek képesnek kellene lennie arra, hogy megvédje magát katonailag külső segítség nélkül. Utóbbi ma még nincs így – jelentette ki, üdvözölve ugyanakkor Francois Fillon francia jobboldali elnökjelölt – „a reményeink szerinti leendő francia köztársasági elnök” – hétfői berlini látogatását, amelynek legfontosabb témája a közös európai védelmi szövetség ügye lehet.
A jövő nagy kérdésének nevezte, hogy Európa meg tudja-e védeni magát az Egyesült Államok nélkül. „Ennek a megoldásnak a kulcsa egy pofonegyszerűnek látszó dolog, amit úgy hívnak, hogy német-francia biztonsági és katonai együttműködés, közös hadsereg, közös biztonsági rendszer” – fejtette ki.
A demográfiai gondokra nem a migráció a megoldás
A kormányfő Európa gondjait sorolva azt is mondta, hogy ahol sok bevándorló telepedett meg a kontinensen, ott azonnal megnőtt a bűnözés.
Szerinte a demográfiai gondokra nem a betelepítés, a migráció a megoldás. Az a nemzet ugyanis, amely nem képes újratermelni magát, nem is érdemli meg, hogy létezzen – fogalmazott.
Ázsia és Európa kiegészíti egymást a Bank of China elnöke szerint
A világ leghosszabb gazdasági folyosója jöhet létre az európai és az ázsiai piac sikeres összekapcsolásával, a két régió kiegészíti egymást, Európa komoly múltbeli tapasztalattal és magas szintű technológiával rendelkezik, míg Ázsiát a gyors növekedés, az óriási piaci kereslet és a munkaerő széles rendelkezésre állása jellemzi – mondta Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke.
A pénzintézet elnöke előadásában elsősorban a Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel, Afrikával és Európával összekötni kívánó, úgynevezett Egy övezet egy út kezdeményezés előnyeiről és eddigi eredményeiről beszélt, kiemelve a beruházások közül a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését, amelynek 2017-es befejezése hozzájárulhat Tien Kuo-li szerint ahhoz, hogy Magyarország regionális központtá váljon.
Elmondta, az utóbbi három évben több mint 100 ország reagált kedvezően az egymástól elválasztott piacok összekötésére irányuló kezdeményezésre, 56 ország és számos nemzetközi szervezet egyetértési megállapodást írt alá Kínával.
Európában Magyarország elsőként csatlakozott ehhez a megállapodáshoz, ami nemcsak szimbolizálja a magyar kormány „nagyszerű jövőképét”, hanem a két ország elképzeléseinek illeszkedését is mutatja – jegyezte meg az elnök.
Kifejtette: a projekt keretében az utóbbi években pénzügyi kezdeményezések is indultak, létrejött az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB), a Selyemút Alap, a tervezettnél sokkal gyorsabb az előrehaladás, amely mindenképpen gazdasági növekedéshez vezet. Rámutatott, hogy 2014 és 2016 között a hét vezető ipari hatalom (G7-országok) reálgazdasági növekedése 1,7 százalékos volt, míg a kezdeményezés vonalában elhelyezkedő Ázsiában, Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában rendre 6,6 százalékos, 3,2 százalékos, illetve 2,7 százalékos volt a gazdasági növekedés, tehát óriási a gazdasági potenciál.
Elmondása szerint az utóbbi három évben a kínai vállalkozások 53 milliárd dollárt, Kína pedig további 279 milliárd dollárt fektett be 61 országban. Ezen felül Kína 700 millió dollárt költött a leginkább szegénységgel sújtott országokra, és fontos hajtóerejévé vált a világgazdaság növekedésének, míg 1980-ban a kínai bruttó hazai termék a világ GDP-jének 2,7 százalékát adta, 2000-re 3,6 százalékát, 2015-re már 15,2 százalékát a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund – IMF) statisztikái szerint. Tien Kuo-li megjegyezte: várakozásaik szerint a kínai gazdaság éves növekedési üteme 6,5 százalékra gyorsul fel.
A bankelnök ugyanakkor jelezte, hogy mindezek ellenére nagyon alacsony jelenleg a beruházási aktivitás Európa és Kína között, az EU külföldre irányuló beruházásainak csupán 6,5 százalékát teszi ki a Kínában befektetett összeg és hasonló a helyzet fordítva is. Ennek oka részben az eltérő szabályozás lehet – mondta Tien Kuo-li, hozzátéve, hogy éppen ezért nagy szükség van a kezdeményezésben részt vevő országok rendszereinek összehangolására is, az infrastrukturális hálózatok és a termelés összekapcsolása mellett.
Mindazonáltal a pénzintézet elnöke kiemelte, hogy a kínai külkereskedelmi volumen növekedési ütemének lassulása ellenére, a bilaterális (kétoldalú) kereskedelmi kapcsolatok Magyarország és Kína között erősödtek, a volumen meghaladta a 8 milliárd dollárt 2016-ban.