Egyes területeken rekorderedményeket mutatott a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 24. alkalommal elkészült felmérése az országban tevékenykedő vállalatok kilátásairól. A keddi bemutatón kiderült: a vállalatok kedvezően ítélik meg a magyar gazdaság kilátásait, ezen belül iparáguk és saját vállalkozásuk előtt is növekedést látnak. Mint azt Dale A. Martin, a DUIHK elnöke elmondta, a német és más külföldi befektetők a nemzetgazdaság állapotát 2005 óta eddig még soha nem értékelték ennyire kedvezően, mint idén.
A válaszadó vállalatok mind a beruházások, mind pedig dolgozói létszám tekintetében további terjeszkedési szándékot jeleztek. Mindkét területen idén tapasztalta a legnagyobb mértékű bővülési hajlandóságot a kamara 2000, illetve 2001 óta. Az előző évekhez hasonlóan elsősorban a nagy, jelentős mértékben exportközpontú feldolgozóipari vállalatok mutatnak átlagon felüli növekedési szándékot ebben az esztendőben.
A cégek körében összességében kis mértékben javult az üzleti környezet értékelése a tavalyi eredményekhez képest. A gazdaságpolitikai kereteket, valamint az operatív piaci környezetet jobbnak ítélték meg a vállalatvezetők, a munkaerőpiaccal kapcsolatos kérdésekben viszont újra csökkent az elégedettség. Régiós összevetésben a hazai gazdasági helyzet megítélése javult, több témában utolérte a régiós átlagot, sőt néhány kérdésben meg is haladta azt.
Martin megjegyezte: az általános pozitív kilátások mellett kiemelten figyelembe kell venni, hogy Magyarországnak és a régió más országainak a jelenlegi, az uniós átlagot meghaladó növekedési üteme nagyban függ a kedvező külpiaci alakulásoktól, lévén a térség gazdasági szereplői jórészt exportra termelnek. A nemzetközi gazdaságban és politikában jelenleg több kockázatos folyamat is zajlik.
Eközben a belső kihívások terén is lépéskényszerben vannak a régió országai, hogy a cégek működéséhez fontos tényezők, a közigazgatás, az adók vagy az infrastruktúra terén minél vonzóbbak legyenek. Az új beruházásokért kiéleződött a verseny, akár kisebb tényezőkön múlhat, hogy egy befektető melyik országba megy – mondta Martin.
Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője kifejtette: a sok pozitív válasz mellett tavalyhoz képest is még inkább előtérbe került a munkaerőhiány, négyből három válaszadó jelölte meg ezt mint problémát. Többen már azzal számolnak, hogy a dolgozói létszámhiány megakaszthatja a termelést, vagy hogy több rendelést kell visszamondani.
Wölfer szerint a külföldi cégek értékelik a kormányzat intézkedéseit, amivel az oktatásba bevonnák a cégeket, azonban sokan még nem látják át kellően a rendszer működését.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára elmondta, a kormányzat is tisztában van a problémával, ezért hozott és hozhat a jövőben további olyan intézkedéseket, amelyekkel a gazdaság jobban kihasználhatja a meglévő tartalékokat.
Ilyen a 200 ezer közmunkás, akiket folyamatosan terelnek vissza a munkaerőpiacra, továbbá elindult egy komolyabb visszaáramlás, mivel a több iparágban jellemző két számjegyű béremelés már meggyőzheti azokat is, akik korábban a magasabb fizetések miatt kerestek külföldi munkát.