Jól teljesített idén a magyar mezőgazdaság, ezt jól mutatja, hogy az agrárium ebben az évben is hozzá tudott járulni a nemzetgazdaság növekedéséhez. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint a kiváló eredményeket elsősorban a szántóföldinövény-termesztés jó éve alapozta meg, a kertészetekben pedig az alma- és a meggytermés is rekordközeli volt. A tárca sikerként értékeli azt is, hogy az elmúlt években sikerült stabilizálni az állattenyésztés helyzetét. Ennek eredményeként a hazai vágóhidakon baromfiból, sertésből és szarvasmarhából is többet dolgoztak fel. Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet: bár az agrártermelést nagyon sok tényező befolyásolja, a gazdálkodás eredményességének szempontjából meghatározók a rendelkezésre álló támogatások.
– Ebből a szempontból érdemi változás történt azáltal, hogy a vidékfejlesztési terület visszakerült az Agrárminisztérium feladatkörébe. A gazdálkodók igényeinek felmérése, a támogatásokkal kapcsolatos feladatok egyeztetése és a pályáztatás is egyszerűbb és gyorsabb lett – mutatott rá a Magyar Idők kérdésére Feldman Zsolt. Az államtitkár a jövő évi kilátásokkal kapcsolatban jelezte: az őszi csapadékszegény időjárás rossz hatással lehet a jövő évi terméseredményekre, a Duna alacsony vízállása miatt pedig gyakorlatilag leállt a gabonaszállítás, emiatt aránylag sok felhalmozódott készlet van, ami kihathat a következő évre is. A világpiaci helyzet ennél kedvezőbb képet mutat, a nagy átmenő készletek folyamatosan csökkennek, ilyen helyzetben nem várható érdemi áresés. Az állattenyésztésben átlagos, lassú növekedést ígérő évet vár a tárca. Ez természetesen csak abban az esetben lehet így, ha nem történik valami kirívó állategészségügyi probléma, amire mindig van esély.
Feldman Zsolt kiemelte: a vidékfejlesztési beruházások jövőre megvalósulhatnak, aminek minden bizonnyal érdemi hatása lesz a mező-, illetve az élelmiszer-gazdaság egészére.
Kedvező folyamatok az állattenyésztésben
Összességében nagyobb termelési eredményeket, de a tavalyinál jellemzően gyengébb felvásárlási árakat hozott az idei esztendő az állattenyésztésben. Így értékelte az évet Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Az időjárás, ezen belül elsősorban a csapadékhiány a legelő jószágot és a gazdákat egyaránt próbára tette. A szakember szerint kevesebb lett a szálastakarmány, a szemes pedig drágább, aminek a levét jövőre isszák meg a gazdálkodók. A tenyésztésszervezésben – az európai uniós szabályozás változása miatt – novembertől új korszak kezdődött, ennek hatása szintén csak a következő években érződik majd igazán. Az eredményekről elmondta: a statisztika szerint az élő állatok esetén 8,1 százalékkal, az állati termékeknél pedig 0,6 százalékkal nőtt idén a kibocsátás.
Az összes állatfaj esetében javult a teljesítmény, a legnagyobb növekedés pedig a baromfiágazatban jelent meg. A tej belföldi felvásárlási ára a tavalyitól néhány százalékkal maradt el, a hízósertésé viszont 12 százalékkal, ami élősúlyra vetítve kilónként negyven forint bevételkiesést jelentett a sertéstartóknak. Ezek ellenére elfogadható évet zárnak mind a tejtermelők, mind a sertéstartók, és kedvező piaci folyamatok látszanak jövőre is. A húsmarha és a bárány piacán mintegy tíz százalékkal mérséklődtek az árak, a tehénért ugyanakkor soha nem adtak annyit, mint idén. A húsmarhák kilenc éve tartó létszámbővülése nagy valószínűséggel nem folytatódik, az év végi juhállomány pedig húsz-harmincezerrel lesz kevesebb a tavalyinál. Az ügyvezető igazgató jelezte: a támogatások kifizetésében – néhány kivételes esetet leszámítva – nem volt fennakadás, annál nagyobb izgalmat okozott ugyanakkor az állattartók körében a 2021-től várható támogatások kérdése. Az uniós források mellett a munkaerő biztosítása foglalkoztatja leginkább a termelőket.
– A munkaerőhiány egyre jobban kínozza a gazdákat, a nyugati országrészben már a normális munkamenetet veszélyezteti. Erre a technológiai fejlesztések jelenthetik a megoldást, ehhez azonban pénzre van szükség – fogalmazott Wagenhoffer Zsombor. Majd hozzátette: elmúlt az az idő, amikor könnyű szívvel zavarták el a munkást, mert volt helyette másik. A jó munkaerő megbecsülése kulcskérdéssé vált, mint ahogy az is, hogy képezzenek állattenyésztő szakmunkásokat és technikusokat.
Ahhoz persze, hogy a fiatalok jelentkezzenek ezekre a képzésekre, vonzóvá kell tenni a szakmát, ami sokkal több és jobb kommunikációval, valamint a munkakörülmények javításával érhető el.
Elégedettek lehetnek a gabonatermesztők
Az elmúlt évet jellemző rendkívüli időjárását figyelembe véve a terméseredményeket látva a gabonatermesztőknek nem lehet okuk panaszra. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke lapunknak elmondta: 2018-ban a szántóföldinövénytermesztést számos természeti jelenség sújtotta, így a nagy meleg, az aszály, a csapadékhiány, majd a hirtelen jött esőzések veszélyeztették a termést. A napraforgót kivéve a piac alakulásával is elégedettek lehetnek a termelők. Az olajos növény esetében a világban nagy mennyiségű termést takaríthattak be a gazdálkodók, aminek hatására a világpiaci árak alacsony szinten maradtak.
Fotó: Kurucz Árpád
– Azzal, hogy sikerült 4,8 millió tonna búzát termeszteni, elégedettek lehetünk, s annak is örülhetünk, hogy közben felfelé mentek az árak – emelte ki a szakember. A kukorica esetében is hasonló a helyzet. A forró, aszályos időjárás ellenére a várakozásokat messze túlhaladó termést sikerült betakarítani. A mintegy hét és fél millió tonnás össztermés 700-800 ezer tonnával haladja meg az előző évi szintet. A jövő évi kilátások egyelőre nem túl fényesek: az ősszel elvetett búza egyharmada jó, egyharmada közepes, egyharmada pedig gyenge állapotban van. Az őszi káposztarepce felét jónak minősítették, a másik fele viszont közepes és gyenge.
– A rendkívül száraz ősz nem tett jót a repcevetésnek, a károk már borítékolhatók. Elképzelhető, hogy tavasszal a háromszázezer hektáros országos vetésterület 10-15 százalékát ki kell majd tárcsázniuk a gazdáknak – emelte ki a GOSZ elnöke. A tavaszi vetésszerkezetben nagy változásra nem kell számítani. Petőházi Tamás szerint kisebb növekedés a napraforgónál és a kukoricánál jelentkezhet. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az idei kedvező terméseredmények láttán szóját is többen vetnek jövőre. A kihívásokkal kapcsolatban jelezte: az országos jégkármérséklő rendszer kiépítése és működése nagyon jelentős kockázati tényezőtől szabadította meg a szántóföldinövény-termesztést. Bízik abban, hogy 2019-ben ennek hatása még inkább érezhető lesz, s talán az idei tapasztalatból tanulva egy-két fejlesztéssel tovább növelhető a rendszer hatékonysága.
A zöldség- és gyümölcstermesztés esetében jóval színesebb a kép. A terméseredmények az idén nem voltak összhangban a nyereségességgel: míg a zöldségeknél a kiesést sok esetben pótolni tudták a magasabb árak, a gyümölcstermesztők a bőséges termés ellenére veszteséggel kénytelenek zárni az évet. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint a zöldséghajtatás területén kiegyensúlyozott volt az idei év, a mennyiségek, az árak és a minőség kapcsán sem voltak nagyobb kilengések.
Vegyes évet zárt a kertészet
A tavaszi növények közül a káposztafélék, így a fejes káposzta és a kínai kel teljesített alul, ott minőségi és árproblémák is voltak. A szabadföldi zöldségek közül az év vesztese a zöldborsó volt: 30-35 százalék körüli terméskieséssel kellett szembesülniük a gazdáknak, az előre lekötött árak miatt számos termelő nagy veszteséget könyvelhetett el. A gyökérzöldségek és hagymafélék esetében rosszul kezdődött az év, nehezen tudtak vetni a gazdálkodók, nyáron pedig a csapadékhiány okozott gondot, így a megszokotthoz képest 20-25 százalékkal kisebb volt a termés. Az árak azonban a legtöbb zöldségnél emelkedtek, ezért akinek ennél nem volt nagyobb a vesztesége, még így is elégedett lehet az évvel. A kézimunka-igényes ágazatokban folyamatosan csökken a terület, így például a konzervuborkánál is. Ennek oka a munkaerő hiánya, mivel már a kisebb üzemekben is gondot jelent az egy-két pluszfoglalkoztatott biztosítása. A csemegekukoricánál rekordtermésre számítottak a szakértők, de a másodvetésnek nem kedvezett az augusztus 20-a utáni nagy meleg, így végül átlagos mennyiséget ért el a termés.
A gyümölcsök esetében az őszi- és a kajszibaracknál a fagy okozott jelentős kiesést. Utóbbiból a megszokott mennyiség alig húsz-harminc százalékát sikerült betakarítani. Ráadásul a bőséges spanyol termés miatt az árak sem emelkedtek nagyobb mértékben. Az őszibarackkal foglalkozó gazdáknak már nagyobb szerencséjük volt. Az átlagtermés hatvan százalékát érte el az idei mennyiség, a terményért azonban többet fizettek a felvásárlók, ami kompenzálni tudta a kiesést is. Almából minden idők második legnagyobb mennyiségét takaríthatták be az idén, az árak viszont olyan alacsonyak voltak, hogy a bőséges termés ellenére a legtöbb gazda kénytelen veszteségként elkönyvelni az idei szezont. Hasonló a helyzet a meggynél is.
Az átlagosnál magasabb hozamok és az időjárás miatt egyszerre érő fajták miatt nagyon alacsony árak alakultak ki a piacon. A bodza nagy része eladhatatlan volt, míg a szamóca éve átlagosra sikerült, a fajta- és a technológiaválasztás határozta meg a termelők eredményeit. A dinnyénél kettős év volt az idei. A szezon kezdetén hatalmas mennyiség került a piacra, amit a belföldi fogyasztás nem tudott levezetni, ráadásul az export sem indulhatott be a spanyol kínálat miatt. Az árak tehát gyors lejtmenetbe kezdtek, majd augusztusban fordulat következett, a szűkösebb kínálat miatt felfelé indult a dinnye ára. Ilyenre korábban még nem volt példa.
A jövő évi várakozásokkal kapcsolatban Ledó Ferenc jelezte: a Vidékfejlesztési programnak köszönhetően a hajtatásban nagyobb előrelépés várható. A beruházások egy része már jövőre megvalósul, így húsz-harminc hektárnyi új üvegház és fóliasátor áll termelésbe, 2021-ig pedig összesen 130-140 hektárt építenek ki a nyertesek. A növekedés elsősorban a paradicsomtermelésben csapódhat le, a többi kultúránál inkább stagnálás várható. A káposztafélék termőterülete tovább fog csökkenni, ahogyan a kétkezi munkát igénylő ágazatokban is további visszaesésre kell számítani.
A várakozások szerint a szántóföldeken kisebb lesz a zöldborsó felülete, míg csemegekukoricából többet vethetnek jövőre.
