A kétkedők legfőbb érve, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága úgyis el fog bennünket meszelni, miután régebben megvédte a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva azokat is, akik ruhájukon viselték a kommunizmus rettegett jelképét. És persze megbüntette a magyar államot, amiért szankcionálni merte azt a szimbólumot, amely alatt százmilliónyi embert öltek meg.
Ám nem biztos, hogy igazuk van az opportunizmusra biztató hangoknak. A strasbourgi szervezet mérlegelhet más szempontokat, s ez vonatkozik a luxembourgi EU-bíróságra is, ha az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása után oda kerülne az ügy. Például azt: mennyiben pozitív rájuk nézve, ha sokan már most a kommunista jogok európai bíróságaként emlegetik a strasbourgiakat? Másrészt azt is a mérleg serpenyőjébe rakhatják: a vörös csillag melletti újabb kiállással óhatatlanul a náci jelképeket is védenék. Hisz ha a vörös csillag kóser lehet az uniós jogi testületek szerint, akkor mi baj volna a régi hitlerista jelképekkel?
Meg aztán a születendő magyar jogszabályban nem a véleménynyilvánítás szabadságáról, hanem az emblémaválasztás kötöttségeiről van szó. Más szavakkal: ne lehessen kereskedelmi úton népszerűsíteni az önkényuralmi hajlandóságot. Ez tehát értelemszerűen fogyasztóvédelmi kérdés is, és a legalapvetőbb állampolgári jogainkat érinti. Logikus: vendéglátóhelyeken más az akusztikája egy alkoholos italon lévő szélsőséges jelképnek. Mozgósító üzenete lehet. Az üzletekben az önkényuralmi jelképpel ellátott termék szintén azt közvetíti a vásárlóknak, hogy nem múltak el azok az idők. Visszajöhetnek még, akik e jel alatt tömegeket gyilkoltak. Veszélyes negatív hatása van a felnövő nemzedékekre, hogy egy önkényuralmi jelkép lehet márkaszimbólum.
Hamis érv, hogy a munkásmozgalomnak voltak békés irányzatai is. Voltak, és nem is volt a jelképük a vörös csillag. Csak a kommunistáké volt az, amelyet már Marx is szeretett, Lenin és Sztálin pedig félelmet keltő harci vezérmotívummá tett. De miről beszélünk, amikor a holland cég is megváltoztatta emblémáját 1950-ben a kommunizmus tombolása miatt, s csak 1991 után, a Szovjetunió megszűnését követően vette vissza? Lehet, hogy azt hitték, a szörnyállam feloszlásával a gyilkos eszme is köddé lesz. Csak hát a náci Németország bukásával sem szűnt meg a hitlerizmus újraéledésétől való félelem. Miért lenne másként a másik öldöklő ideológia esetében?
Bízzunk benne, hogy a holland cég jobb belátásra tér a vörös csillag ügyében. Hisz biztosan érdekfeszítő adat lehet számukra, hogy évente mennyi sört értékesítenek a hazai piacon. Márpedig a megosztó, a nagy többség által jogosan gyűlölt vörös csillag nélkül garantáltan jóval több italt adhatnának el Magyarország polgárainak.
