A következő három évben a Balaton, a Sopron–Fertő, valamint a Tokaj–Felső-Tisza–Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térségekben tervezett projektek megvalósításához 117 milliárd forintot biztosít a kormány, a források akár már holnaptól rendelkezésre állnak. Az erről szóló határozat megjelent a Magyar Közlönyben – jelentette ki Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója szerdán Balatonfüreden.
Hangsúlyozta: soha nem látott mértékű fejlesztési forrás áramlik a Balatonhoz, és ha ezt sikerül összefogással jól felhasználni, az üdülőrégió a következő húsz évben Európa egyik legdinamikusabban fejlődő, legélhetőbb turisztikai térségévé válhat.
A balatoni fejlesztési csomagról kifejtette: alapvetően életminőség-fejlesztési programról van szó, amely egyebek közt infrastrukturális, víz- és ivóvíz-minőségi, közlekedési fejlesztéseket, jelentős turisztikai programokat tartalmaz.
– Minden turisztikai fejlesztésnél odafigyelünk arra, hogy a helyiek életminősége is javuljon, nem szabad Barcelona vagy Velence hibájába esnünk, ahol a helyiek már a turisták ellen tüntetnek – fogalmazott a szakember az MTI szerint.
Az MTÜ balatoni közlekedéssel kapcsolatos programjának központi eleme, hogy háttérbe szoruljon az autós közlekedés a tó térségében, ennek érdekében elsősorban a kerékpáros-, a hajós és a tömegközlekedést fejlesztik a jövőben. Elmondta azt is, hogy a belső égésű motorral hajtott hajókat ki kívánják tiltani a Balaton vizéből, vagyis a jövőben csak elektromos motorral hajtott vízi járműveket lehetne használni a tavon. A szabályozás a vitorlásokat nem fogja érinteni. Guller Zoltán beszámolt a már folyamatban lévő balatoni strandfejlesztésekről is, amelynek során 55 balatoni strand újulhat meg még az idén közel kétmilliárd forintból.
Az elmúlt évben a turizmus állami irányítását koncentrálták, emellett 360 milliárd forintos hazai és uniós forrást irányoztak elő a balatoni fejlesztésekre – idézte fel a vezető, hozzátéve, az ágazat jelenlegi, 10,0-10,5 százalékos GDP-részesedését 2019 végére 16 százalékra kívánják emelni, ez a mérték jelenleg Ausztriában jellemző. Ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a paradigmaváltás a piaci szereplőknél is megkerülhetetlen, rendbe kell tenni több területet. Példaként említette, hogy véget kell vetni a feketefoglalkoztatásnak, illetve egységesíteni kell a szállodák minősítő rendszerét.
Kedden bemutatták a Balaton legjobbnak ítélt éttermeit, strandbüféit, borászatait, piacait, cukrászdáit, és egyebek mellett kerékpárosoknak ajánlott helyeit is, ezeket a Magyar Konyha magazin Balaton 2017 Gasztrokalauz című kiadványa ismerteti.
– Az ötödik alkalommal megjelent és a Magyar Konyha júliusi–augusztusi számával együtt kapható kalauz igyekszik reális képet adni a térség vendéglátásáról. A Balatont 7 régióra osztja, és 360 olyan helyet nevez meg, amelyet a magazin munkatársai kipróbáltak – mondta el Lévai Anikó, a Magyar Konyha szerkesztőbizottságának elnöke.
Hangsúlyozta: régebben a Balatonról sokaknak a lángos és a hekk jutott az eszébe, az elmúlt 6-8 évben ugyanakkor a nyaralók növekvő igényeinek, a környék termelőinek, borászainak és a hozzáértő, szakmájukat szerető, lelkiismeretes vendéglátósoknak köszönhetően óriási fejlődés történt a tó körüli vendéglátásban.
A jövőbeni tervekről elmondta: felmerült, hogy a zsebkönyvet 2018-ban német vagy angol nyelven is megjelentetik.