Tegnap rövid időre 30 dollár alá – 29,73-ra – esett az irányadó Brent nyersolaj hordónkénti ára, többek között azért, mert a piacok még mindig nem teljesen tudták megemészteni, hogy az ellene hozott szankciók feloldásával Irán hamarosan visszatér a nemzetközi színtérre, napi több százezer hordó többlettel árasztva el a világot – a mennyiség egyes becslések szerint elérheti a 700 ezer hordót is. Az északi-tengeri Brent később 30,51 dolláron stabilizálódott, az amerikai WTI hordójáért pedig 30,75 dollárt kértek, 27 centtel többet, mint a megelőző kereskedési időszakban. A nyersolaj ára 30 százalékkal zuhant december eleje óta, s számos elemző további masszív lejtmenetre számít. A Morgan Stanley a minap 20 dolláros hordónkénti árat vizionált, a Standard Chartered szerint pedig nem lehetetlen a 10 dolláros ár sem. S ha így mennek tovább a dolgok, s feltéve, hogy a dollár nem erősödik tovább, a benzin olcsóbb lesz, mint egy palack ásványvíz – állítja a RAC brit autóklub. Ez azt jelenti, hogy a szigetország autósai akár 86 pennyt is fizethetnek egy liter benzinért. A The Guardian arra emlékeztet, hogy a szupermarketek által üzemeltetett benzinkutak 2009 óta először tavaly decemberben vitték egy font alá a tarifát. A benzin országos átlagára 102,5 penny.
Miközben a meredek áresés jó a fogyasztóknak, átok az olajtársaságok és a főként olajból élő országok számra. A Financial Times és a Bloomberg arról ír, ismertetve a Wood Mackenzie energetikai tanácsadó cég jelentését, hogy a világ olajipari vállalatai a zuhanó árak és a mérséklődő kereslet miatti költségcsökkentés – és az osztalékfizetés fenntartása – jegyében tavaly 380 milliárd dollár értékű projektet halasztottak el. Összesen 27 milliárd hordónyi nyersanyagot hagytak a föld alatt olyan térségekben, mint a Mexikói-öböl, Afrika vagy Kazahsztán. A visszafogás a drága mélytengeri fúrásokat érintette a legjobban, ezek teszik ki a 68 elhalasztott nagyberuházás felét. A Wood Mackenzie jelentése szerint 62 dollár lenne az az ár, amelynél már megérné újraindítani a projekteket. Az árzuhanás több energetikai óriásvállalatot is arra késztetett, hogy nagymértékben visszafogja kiadásait. A brit BP négyezer dolgozója elbocsátására készül, a brazil Petrobras drasztikusan megnyirbálta költségvetését, a malajziai Petronas pedig arra figyelmeztet, jó néhány kemény évvel kell szembenéznie. A világ legnagyobb olajtársasága, a szaúdi Aramco pedig részvényeladással próbálja betömködni a sivatagi királyság büdzséjében tátongó lyukakat.
Az olcsó energia miatt azt hihetné az ember, hogy csökkent a megújuló energiaforrások iránti kereslet. Ám a Bloomberg New Energy Finance tegnapi közleménye szerint 2015-ben a megelőző évinél több pénzt, 329 milliárd dollárt fektettek megújuló energia előállításába, ami rekordértékű – 121 gigawatt – többletkapacitást jelent a korábbi évekhez képest.