Világszerte körülbelül 1,1 milliárd ember él elektromos áram nélküli háztartásban a 7,6 milliárdból, és mintegy hárommilliárdan főznek, fűtenek a hőenergiát nem megfelelően hasznosító szilárd tüzelésű kályhákkal. E háztartások többsége nehezen megközelíthető, szegény falvakban, jobbára a harmadik világ országaiban található – mutatott rá tanulmányában az Okosfalvak kezdeményezés (Smart Villages Initiative, SVI) nonprofit szervezet hároméves kutatómunkája lezárásával.
A tanulmány célja annak meghatározása volt, hogy áramhálózat hiányában milyen megújuló energiatermelési megoldásokkal érdemes támogatni a fenntartható fejlődést és az okosfalvak elterjedését.
A kutatók arra jutottak – az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) szakértői csoportjával együttműködésben –, hogy a falvaknak, így az okosfalvaknak is a villamosenergia-ellátás a legfontosabb, hiszen kulcsfontosságú az ivóvíz, a szennyvízelvezetés, az egészségügyi ellátás és az oktatás biztosításához is.
A szervezetek szerint a tudományos kutatás számos területen segítheti az okosfalvak elterjedését. Ehhez viszont az is szükséges, hogy az állami szervek, hatóságok segítsék elő a kutatóintézetek, valamint az áramszolgáltatás terjesztésén dolgozó szervezetek, cégek közti együttműködést.
Kulcsfontosságú terület egyebek mellett a napelemek további fejlesztése
Fotó: Havran Zoltán
Az SVI és az EASAC szerint kulcsfontosságú kutatási terület például a napelemek további fejlesztése annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a berendezések ára. Fontos lenne egyszerűbben telepíthető és szétszerelhető, hordozható házi napelemes rendszerek fejlesztése, például nomád közösségeknek. Emellett hasznos volna az akkumulátorok gyártási költségeinek csökkentése, ezzel párhuzamosan az élettartamuk növelése.
Ez azért lényeges, mert ezek nélkül nem lehet hatékonyan fenntartani sem a házi napelemes rendszereket, sem a helyi minihálózatokat. Az áramtermelés és -fogyasztás kiegyensúlyozása, valamint a karbantartás és a szervizelés háztartási és minihálózati szinten igényli az intelligens ellenőrző és irányítórendszereket.
A kutatók hangsúlyozták: a falvakban élő fiatalokat mihamarabb meg kell ismertetni az új technológiákkal, már csak azért is, mert újszerű, a közösségi életet segítő felhasználási ötletekkel állhatnak elő. És mivel a szóban forgó falvak túlnyomó része a mezőgazdaságból él, fontos, hogy az áramellátás által biztosított internetkapcsolat segíti az agrár-termelőképesség növeléséhez szükséges tudás megszerzését is. Emellett a termények nagyobb piacra kerülhetnek, ahol magasabb árat érhetnek el. A cél pedig az volna, hogy a falvakban az egyszerű szükségletre termelésről cserekereskedelemre térjenek át.
Az okosfalu elnevezés azonban a fejlődő országokban még nem egészen ugyanazt jelenti, mint Nyugaton. Míg kétségtelenül nagy lépés egy okos közműhálózat kiépítése olyan területen, ahol még semmilyen sincsen, nálunk már más típusú változásokra készül a lakosság. Habár Magyarországon még nem terjedtek el széles körben a távoli szabályozást lehetővé tévő megoldások, a Fundamenta felmérése szerint a lakosság csaknem harmadának már van okostévéje.
Az otthonuk korszerűsítésekor már egyre többen gondolnak az új technológiák használatára, amelyek segítségével nemcsak kényelmesebb és biztonságosabb az élet, hanem sok esetben energiát, így pénzt is meg lehet spórolni. Ilyen például az automata, programozható hűtő- és fűtőrendszer vagy kapuk, világítás. Fontos tudni, hogy ezek a beruházások is megvalósíthatók az állami támogatással kiegészített lakástakarékból.
