Pénteken kezdi tárgyalni az Országgyűlés a nyugdíjas-szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot. Ennek célja, hogy az öregségi ellátásban lévő, de dolgozni vágyó időseknek lehetőséget nyújtson visszatérni a munka világába, akár rugalmas foglalkoztatási formában, minimális közteherfizetési kötelezettség mellett. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint regionálisan jelentősen orvosolhatja a munkaerőhiányt az intézkedés, ráadásul azok is dolgozhatnak – többségében pedagógusok, valamint a szociális szféra alkalmazottjai –, akiknek a szakmájában nincs lehetőség a visszafoglalkoztatásra.
A Központi Statisztikai Hivatal, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság rendelkezésre álló adatai szerint valamivel 2 millió felett van a nyugdíjasok száma Magyarországon. Közülük a fiatal nyugdíjasok, tehát a 65–74 éves korosztály létszáma megközelíti a 600 ezret. Nincsenek ugyanakkor rendelkezésre álló adatok arra vonatkozóan, hogy közülük hányan vállalnának ismét munkát, valamint a nyugellátás mellett mennyien dolgoznak jelenleg is, azonban a munkaadói oldal képviselői korábban a Magyar Időknek arról beszéltek: a felmérések szerint az idősek egyharmada visszatérne valamilyen formában a munkaerőpiacra. Ez azt jelenti, hogy csaknem 700 ezer időst is integrálni lehetne megfelelően kiépített rendszer segítségével bizonyos ágazatokba.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint tavaly decemberben mintegy 90 ezer álláshely volt betöltetlen az ország területén, viszont ez a szám nem tartalmazza azon munkaadókat, akiknek nem létszükségletük új alkalmazottak felvétele, de az alacsonyabb közterhek miatt egyszerűbb munkákra nyugdíjasokat is foglalkoztatnának. A közép-magyarországi régióban több mint 30 ezer munkavállalót keresnek, és mintegy 620 ezren kapnak öregségi nyugdíjat. Ha a felmérések helytállók, akkor mintegy 200 ezren megfontolnák, hogy ismét munkát vállaljanak. A betöltetlen álláshelyek száma a központi régióban megközelíti a 30 ezret. A statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy az üres állások legalább egy részét biztos fel tudnák tölteni az idősebbek, mivel foglalkoztatásuk a munkaadónak is megéri.
Ha ma egy nyugdíjas az ellátása mellett munkaviszonyt létesítene, akkor a bruttó keresetéből ugyanúgy vonnák az egészségügyi, valamint nyugdíjjárulékot, a munkaadóktól pedig a szociális hozzájárulási adót, beleértve olyan tételeket, amelyekből az idősek már nem valószínű, hogy profitálnak, például a szakképzési hozzájárulást. A szövetkezetek kialakításával kapcsolatos törvény szerint viszont a rendszeren belül foglalkoztatottaknak csak személyi jövedelemadót kellene fizetniük a bevételük után, a szociális szövetkezet pedig mentességet kapna a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alól, amely 22 százalék. Mivel az átlagnyugdíjak az ország jelentős részén jóval alacsonyabbak, mint a nettó átlagfizetések, így sok idősnek az anyagi biztonságához is hozzájárulhat az erős szövetkezeti rendszer kiépítése.
A vállalkozói oldal lapunkkal ugyanakkor azt közölte: fontos a megfelelő és szigorú szabályozás kialakítása, hogy a munkaadó ne élhessen vissza az idős alkalmazott kiszolgáltatottságával. Idesorolták többek közt, hogy figyelni kell az idős dolgozók egészségére, őket nem lehet túlóráztatni, valamint a fiatalabb munkavállalókat nem lehet azért elküldeni, hogy alacsonyabb járulékfizetés mellett, tehát olcsóbban alkalmazzanak nyugdíjas munkavállalót, ráadásul a munkanélküliség sem szűnt meg az országban, így nekik kell elsőbbséget élvezniük. Ugyanakkor üdvözlik az előterjesztést, mivel a vállalkozók szerint sok ágazatban jelentősen csökkenteni lehet a szakemberhiányt.