A jövő héten kezdi tárgyalni az Országgyűlés a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásáról szóló törvénytervezetet. A javaslat lényege, hogy a szövetkezeti rendszeren belül a diákmunkások foglalkoztatásának mintájára a nyugdíjasoknak is lehetőségük legyen visszatérni a munkaerőpiacra.
A szövetkezeti keretben foglalkoztatott időseknek a munkabérükből mindössze 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetniük, így az ellátásuk kiegészítését is támogatja a javaslat. A rugalmas foglalkoztatási formákra lehetőséget nyújtó intézkedés pedig érezhetően csökkentené a munkaerőhiányt is, emellett az idősek egzisztenciáját is megőrzi.
– Korszerű, a munkaadói oldal által támogatandó javaslatról dönthetnek a képviselők – fogalmazott lapunk megkeresésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Kiemelte: a szövetkezeti rendszer biztonságot nyújtana az idős dolgozóknak, ráadásul nem munkabért kapnak, hanem úgynevezett tagi jövedelmet, így a bérterhek jóval kevesebb kiadást jelentenek a munkaadóknak is, emellett a dolgozónak is jóval alacsonyabb közterhet kell fizetnie, mint a hagyományos foglalkoztatási formákban.
A főtitkár felidézte: a legtöbb felmérés szerint a nyugdíjasok egyharmada visszatérne a munka világába; vagy jövedelmét kiegészítendő, vagy azért, hogy ismét elfoglalhassa magát, aktív éveit meghosszabbítsa. Az intézkedés az ország több pontján orvosolná a munkaerőhiányt, felvenné a lépést a demográfiai folyamatokkal.
Példaként említette, hogy számos ágazatban, többek közt az oktatásban, valamint a szociális ágazatban kötelező nyugdíjba vonulni a korhatár elérésekor, visszafoglalkoztatási lehetőség pedig nincs. A szövetkezeti rendszeren belül azonban lehetőség lenne arra, hogy a pedagógusok, egészségügyi dolgozók szövetkezetet alakítsanak, majd akár heti 2-3 napon, 4 órában ismét munkába állhassanak.

Megfelelő szabályozók kellenek az új alkalmazotti forma kialakításához
Dávid Ferenc ugyanakkor arra figyelmeztetett, megfelelő szabályozókat kell beépíteni a javaslatba annak érdekében, hogy ne lehessenek visszaélések. Idesorolta többek közt azt, hogy tényleges munkaerőpiaci haszonnal járjon az intézkedés, ne lehessen visszaélni az idős dolgozók munkaidejével, egészségüket ne lehessen veszélyeztetni. Emellett nem szabad lehetőséget hagyni a munkaadónak arra, hogy a fiatalabb, főállású alkalmazottakat hozza hátrányos helyzetbe, például így spórolván a vállalkozás bértömegén.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is üdvözölte a tervezetet, ugyanis a kereskedelemben – az egyik legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban – ma is több nyugdíjas dolgozik, azonban az utánuk fizetendő közteher mértéke nem különbözik a főállású alkalmazottakétól. Vámos szerint a nyugdíjas-szövetkezetek minden téren szélesítenék a lehetőségeket, és jó alapot teremtenének a munkaerőgondok mérséklésére.
Kérdésünkre elmondta: nem valószínű, hogy a fiatal beosztottak kárára alkalmaznának nyugdíjasokat a kereskedelemben. Egyrészt a munkaerőhiány miatt, másrészt pedig a cégen belüli béregyensúlyt is felboríthatná a lépés. A főtitkár hozzátette: felül kellene vizsgálnia a kormánynak azt is, hogy milyen módon lehetne átalakítani az adófizetési kötelezettségeket nyugdíjasok alkalmazása esetén, s milyen könnyítéseket lehetne megvalósítani.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lapunkkal azt közölte, hogy a szakszervezeteknek még tanulmányozniuk kell a tervezetet, azonban ha a többi dolgozó védelmét garantálja a szabályozás, valamint a kínálati oldal bővülése miatt nem lesz alacsonyabb a bérszínvonal, akkor támogathatják a javaslatcsomagot.