A hagyományos nyári szezonban a piac úgy tapasztalta, hogy a magyarok közül sokan választottak a korábbiakhoz képest hosszabb, drágább külföldi nyaralást az idén, viszont megszaporodtak a pihenéssel töltött hosszú hétvégék.
Ilyen alkalmakkor egész évben tömve voltak a belföldi szállodák – mondta lapunknak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adatai kapcsán.
Jelentősen megugrott idén a pihenéssel töltött hosszú hétvégék száma, főleg a hőségriadók idején
Fotó: Bach Máté
Könnyid László közölte: nem a belföldi turizmus gyengülésére utal, hogy a magyarok az előző évhez képest a nyár közepén több mint fél százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el a hazai szálláshelyeken.
– Sokkal inkább amiatt mutat az egyébként 2,5 milliós szám visszalépést, mert 2017 júliusában – többek között a vizes világbajnokság miatt is – nagyon jelentős volt a vendégforgalom hazánkban.
Vagyis meglehetősen magas volt a viszonyításul szolgáló bázis – vázolta az elnök. Ráadásul köztudott, hogy a belföldi turizmus erősen időjárásfüggő, és emlékezetes, hogy az idei szezon nagyobb részében a megszokottnál változékonyabb volt az időjárás, emiatt többen inkább kivárták a valódi nyarat, és később indultak el a tervezett pihenésre.
Ez meglátszik az augusztusi szállodai forgalmon: az első hőségriadók idején pillanatok alatt megteltek a hotelek és a vízparti üdülőhelyek.
A látogatottság pedig valamennyi régióban megugrott, nem csak a Balatonnál. Könnyid László arra reagált ezzel, hogy a KSH szerint a hűvös nyárközép a Balatonnál hozott erős visszaesést: már javában tartott a szünidő, és a külföldi nyaralótulajdonosok is megérkeztek hagyományos balatoni pihenésükre, a fizetőszálláshelyeken 4,3 százalékkal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak.
Eközben a szálláshelyek bruttó bevétele 2,3 százalékkal nőtt országosan, ami a magasabb reáljövedelmek miatti általános költekezés megugrását, a csúcson lévő fogyasztói bizalom egész évben tapasztalt stabilitását mutatja.
A bevételnövekedést inkább a bankjegyes forgalom határozta meg júliusban, a szállodai, vendéglátó-szolgáltatásokért Szép-kártyával több mint hárommilliárd forinttal fizettek kevesebbet, mint egy éve.
Ám ebben az is szerepet játszik, hogy idén sokan inkább a hosszú hétvégéken jellemző komplett szállodai csomagokra fordították a munkaadójuktól kapott béren kívüli juttatást.
– Továbbra is élénk a magyarok belföldi utazási aktivitása, amit az is mutat, hogy az első hét hónapban számuk 4,7 százalékkal nőtt. A belföldi turizmus bővülését a Szép-kártya mellett az is támogatja, hogy a családoknak egyre több pénzük jut a szabadidő tartalmas eltöltésére – emelte ki közleményében a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).
Nem csökkent viszont a külföldről érkező turisták érdeklődése a kiszámíthatatlan időjárás ellenére sem, számuk júliusban 6,7 százalékkal emelkedett, és megközelítette a 700 ezret.
A külföldiek majdnem négy százalékkal több, megközelítőleg kétmillió vendégéjszakát vettek igénybe a magyarországi szállásokon ebben a hónapban – az üdülőházak kivételével minden szállástípusban nőtt a forgalom. Jelentősen bővült a Spanyolországból, az Egyesült Királyságból, Izraelből és Kínából érkezők száma, de az első számú küldőpiacunkról, Németországból is tovább emelkedett a beutazóturizmus.
A főváros és környéke még mindig listavezető: minden második vendégéjszakát a Budapest–Közép-Duna-vidék régióban töltötték a külföldiek, az országos forgalom negyedét regisztráló Balatonnál viszont júliusban nem változott az arányuk.
– Továbbra is lendületben van a magyar turizmus – foglalta össze az MTÜ. AKisfaludy-programban a kormány támogatásával megvalósuló szálláshelyfejlesztésekkel a vidéki panziók és szállodák egyre versenyképesebbek lesznek, a beruházásokkal pedig tovább erősödnek a turizmus eredményei.
