A FGSZ – mint szállítási rendszerirányító – minden évben köteles a tízéves fejlesztési javaslatát benyújtani a szabályozó hatóság részére. Ez azért szükséges, hogy a fogyasztási igényeket és a rendelkezésre álló kapacitásokat figyelembe véve biztosítsa a rendszer megfelelőségét és ellátásbiztonságát – áll a dokumentumban. A tízéves fejlesztési javaslat a 2016–2025 közötti időszakra vonatkozó vizsgálatok alapján indítványozza az infrastruktúrafejlesztéseket.
A vizsgálatok jelentős része a Románia–Magyarország–Ausztria gázszállítási folyosóhoz kapcsolódó vezeték-, illetve kompresszorállomások fejlesztéséről szól. Ezáltal jelentős mértékű átszállítás valósulhat meg a hazai földgázszállító rendszeren, a piaci igényektől függően. Az átszállítási kapacitás révén erősödne Magyarország stratégiai jelentősége a régióban és egész Európában is. A magyar–román és a magyar–osztrák határon átívelő vezetékek fejlesztése mellett a Városföld–Ercsi–Győr településeket összekötő vezeték megvalósítását is vizsgálta a társaság. Ez utóbbi szakaszokkal a földgázszállító rendszer hosszú távon megfelelő alapot nyújtana a Dunántúlon jelentkező új és meglévő erőművi igények biztosításához is.
A horvát és a magyar gázrendszer összeköttetésének fejlesztésével meg kell várni a déli szomszédunknál – a Krk-szigeten – cseppfolyósított gázt (LNG) fogadó terminál létesítését. Ez várhatóan 2020 körül teszi elérhetővé az LNG-beszerzést a régióban, eleinte évente kétmilliárd köbméteres mennyiségben, de a kapacitás ennek háromszorosára nőhet. Az, hogy az évi hatmilliárd köbméteres kapacitás megvalósul-e, függ a magyarországi rendszerhasználók igényétől is.
