A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás 2017-ben 1,8 százalékkal növekedett az Európai Unióban az azt megelőző évhez képest a közösség statisztikai hivatala, az Eurostat tegnap közzétett jelentése szerint.
A dokumentum készítői emlékeztettek, hogy a karbonemisszió járul hozzá a leginkább a globális felmelegedéshez, emellett pedig az unióban kibocsátott üvegházhatású gázoknak mintegy nyolcvan százaléka szén-dioxid. A légkörbe juttatott üvegházgázok mennyiségére több tényező is hat, úgymint az éghajlati viszonyok, a gazdasági növekedés, a népesség mérete, a szállítmányozás és más ipari tevékenységek.
Lényeges emellett az energiahordozók kereskedelmének befolyása is, hiszen például az importált szén felhasználása nyilvánvalóan az importőr ország adatait rontja. Ha ez az ország a szénerőművében termelt áramot exportálja, az a villamos energiát megvásárló állam szén-dioxid-statisztikájában nem jelenik meg.
Az Eurostat előzetes becslései szerint a leginkább Finnországban és Dániában esett vissza a karbonkibocsátás (5,9 és 5,8 százalékkal), míg Málta és Észtország növelte a legnagyobb mértékben az emisszióját (12,8 és 11,3 százalékkal). Az uniós tagállamok többsége egyébként szintén rosszabbul teljesített ebből a szempontból tavaly, mint 2016-ban.
Kiemelkedő még Bulgária (+8,3 százalék), Spanyolország (+7,4 százalék) és Portugália (+7,4 százalék) rontása, ugyanakkor valamennyit javított az Egyesült Királyság (–3,2 százalék), Írország (–2,9 százalék) és Belgium (–2,4 százalék). Jelképes, egy százalék alatti mérséklést tudhat magáénak Lettország és Németország.
A magyarországi adatok sem túl fényesek, ugyanis 2016-ról 2017-re 6,9 százalékos növekedést mutattak. Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy hazánk szén-dioxid-kibocsátása az összes uniós karbonemisszión belül csak 1,4 százalékot képvisel (míg Németországé például 23 százalékot).
Az energiatermelés egyik karbonmentes módja – a megújuló természeti erőforrásokat hasznosító technológiák mellett – a nukleáris alapú villamosenergia-előállítás. Az Eurostat ebben a témában is publikált elemzést tegnap, amelyből kiderül, hogy a nukleáris energia részaránya az uniós áramtermelésben 25,8 százalék volt 2016-ban. A tagállamokban üzemelő atomerőművek összesen 839 700 gigawattórányi energiát állítottak elő.
A tanulmányból az is kiderül, hogy a közösség huszonnyolc tagállama közül tizennégyben működött áramtermelő atomreaktor a vizsgált évben. A nukleáris alapú villamos energia előállításában, ahogy eddig, úgy továbbra is Franciaország áll az élen, az EU összes ilyen típusú termelésének mintegy 48 százalékával. A rangsorban a következő Németország 10 százalékkal, amelyet Nagy-Britannia 8,5, Svédország 7,5 és Spanyolország 7 százalékkal követ.
A dokumentum készítői rámutattak arra is, hogy 1990 és 2004 között jelentősen, nagyjából 27 százalékkal növekedett az unióban működő atomerőművek által megtermelt energia mennyisége. Így 2004-ben elérte az 1,008 terawattórás rekordot, azóta viszont 17 százalékkal visszaesett a termelés volumene.
A mérséklődés egyik oka az, hogy a mögöttünk álló másfél évtizedben Németország a nukleáris erőműveinek leszerelési politikája miatt 44,5 százalékkal vágta vissza a termelését, Litvánia pedig 2009-ben leállította elöregedett atomerőművének utolsó reaktorblokkját is, kapacitásfenntartásról pedig nem gondoskodott.
Mindeközben viszont Csehországban több mint kilencven százalékkal, Franciaországban pedig 28 százalékkal növekedett a termelés, Szlovénia, Szlovákia és Finnország szintén húsz százalék feletti bővülést produkált, Magyarországon a paksi atomerőmű négy blokkjának összes termelése pedig 16,9 százalékkal bővült.