Újabb gazdaságfehérítő intézkedésként januártól jelentősen, 18-ról 5 százalékra csökkent az étkezőhelyi vendéglátó-szolgáltatás általános forgalmi adója. A lépéssel felgyorsulhat az ágazati bérek fehéredése, illetve a fizetések jelentős fejlesztése a munkaerőhiánnyal jelentősen sújtott területen – mondta lapunknak a Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság társelnöke. Hülvely István, aki a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének alelnöke is, megjegyezte, arra lehet számítani, hogy az áfacsökkentés kevésbé érződik majd a fogyasztók számára a vendéglői árakban, habár Magyarországon az éttermi szolgáltatások eleve sokkal olcsóbbak, mint Nyugaton, miközben a színvonal folyamatosan fejlődik.
Korábban 27, tavaly óta 18 százalékos volt a vendéglátás áfája, amely néhány napja már csak öt százalékot tesz ki. Az alacsony közteher mellé a vállalkozások az állami fejlesztésekre szánt, négyszázalékos központi turisztikai hozzájárulást is megfizetik az idei évtől, forgalmukkal arányosan. Az adócsökkentés célja alapvetően az volt, hogy a kormány segítse a fehéren gazdálkodó vállalkozásokat, akiknél a korábbiakhoz képest többletjövedelem keletkezik.
– Ezt a pénzt a munkaadók a bérek fejlesztésére fordíthatják, amire a bővülő piacon továbbra is nagyon nagy igény van. A tisztán gazdálkodók számára ez nem is kérdés, mert minőségi szolgáltatást akkor lehet nyújtani, ha a megfelelően képzett és jól megfizetett munkaerő stabilan megmarad egy adott üzletben. Vagyis nem érdemes lenyelni az adókülönbözetet, el kell költeni a bérekre, mert nagy értéke van a termeléshez szükséges élőmunkának – jegyezte meg Hülvely István.
A Központi Statisztikai Hivatalnál elérhető adatok szerint 2017. január és október között a vendéglátásban foglalkoztatott fizikai munkavállalók bruttó átlagkeresete 158 454 forint volt, egy évvel korábban ez az összeg 134 242 forintot tett ki. Köztudomású azonban, hogy az idegenforgalomban munkát vállalók megélhetése nagyban függ a feketén kapott borravalótól is, amely általában magas összegeket ad hozzá a havi fizetéshez. Iparági jelzések szerint manapság a felszolgálók – helytől függően – átlagosan 180-250 ezer forintot kaphatnak a zsebükbe havonta, míg a szakácsok fizetése frekventáltabb egységekben több százezer forintra is rúghat.
Az ágazati párbeszéd bizottság társelnöke szerint a jövedelmek kifehérítése fontos versenyképességi tényezővé vált, mert rövid időn belül helyzetbe hozhatja a tisztességes adófizető cégeket a foglalkoztatás költségeit megspóroló szürkezóna szereplőivel szemben. Felidézte, a hazai szálláspiac, de főként a vendéglátóipar erősen a szürkegazdaságban mozog, ami a munkaerőpiacot nem jó irányba tereli. Manapság ugyanis azoknak a munkaadóknak, akik feketén foglalkoztatnak, attól lesz hatékony a vállalkozásuk, hogy nem fizetnek közterheket, ezáltal versenyelőnyben vannak azokkal szemben, akik adóznak.
– Alapvetően az a szándék, hogy a szürkegazdaságban szereplők nagyobb terhelésével és a tisztes adófizetők számára biztosított könnyítésekkel egyenlőbbé váljanak a versenyfeltételek. A szürke- és feketegazdaság felszámolására tett törekvések a jövőben folytatódnak, ehhez további lépések jöhetnek a turizmusban is – fűzte hozzá Hülvely István.
Kiemelte, egyértelműen jó a megújított irány, úgy az ágazat fejlődése, ahogy a piac működését meghatározó szabályváltozások szempontjából, de változatlanul hatalmas gond a szakemberhiány. A nyomott fizetések, a más iparágakba történt elvándorlás miatt ugyanis a helyzet lassan változik, habár leginkább a nyári szezonban érezhető, hogy kevés a képzett munkavállaló. Úgy fogalmazott, nagyon régi problémáról van szó, amit nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani. – Van még hová fejlődnünk. Ehhez elengedhetetlenek az ilyen lépések és a szemléletváltás az egész piacon – jegyezte meg Hülvely István.