Egy tegnap benyújtott törvényjavaslat alapján ötmillió forintra emelkedne Matolcsy György jegybankelnök fizetése, a Magyar Nemzeti Bank alelnökei és a monetáris tanács tagjai is magasabb havi illetményben részesülnének. A módosítást benyújtó Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint a lépés azért indokolt, mert a jegybank példaértékű eredményeket ért el: az MNB 2014-ben 27 milliárd forint nyereséggel zárta az évet, a tavalyi eredmény megközelíti a 100 milliárd forintot, míg a korábbi vezetés alatt az MNB-nek tetemes veszteségei voltak, amit az államnak kellett fedeznie. Bánki hangsúlyozta, a jegybankelnök díjazása európai viszonylatban még az emelés után is alacsonynak számítana, egyúttal jelentősen elmarad a kereskedelmi bankok javadalmazási szintjétől is. A módosítás alapján a jegybank alelnökei egységesen az elnök fizetésének 90 százalékát kapnák, szemben a korábbi maximum 80 százalékkal. A monetáris tanács tagjai pedig változatlanul az elnöki fizetés 60 százalékát kaphatják.
– A törvény elfogadása esetén az új bérezés jobban tükrözi a jegybanki vezetés által vállalt felelősséget, hiszen az MNB vezetése hoz döntéseket a legfontosabb monetáris politikai és pénzügyi stabilitási kérdésekről, így például az alapkamat változtatásáról és az ország devizatartalékának mértékéről – reagált a tervezetre a Magyar Nemzeti Bank. Rámutattak: a jogszabály-módosításban szereplő fizetések még mindig alacsonyabbak a korábbi jegybanki vezetők jövedelmeinél, vagyis Matolcsy György jegybankelnök a törvény elfogadása után is kevesebbet fog keresni, mint 2010-et megelőzően a korábbi jegybanki vezetés alelnökei. 2009-ben Simor András havi jövedelme meghaladta a 8 millió forintot, Karvalits Ferenc alelnökként több mint 6 millió forintos, míg Király Júlia alelnökként több mint havi 5,5 millió forintos jövedelemmel rendelkezett.
A Bánki által jegyzett javaslat értelmében az MNB alapítványainak is változna a besorolása, a jövőben közhasznú alapítványokká válnának, így ennek megfelelő adatközlési kötelezettség vonatkozna rájuk: vagyis évente közhasznúsági jelentést kell majd közzétenniük. A törvénytervezet szövege alapján az MNB által létrehozott alapítványoknál is elegendő lesz az ilyen szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályok alkalmazása. Bánki ezt azzal indokolta, hogy a jegybank alapítványai és cégei olyan nyílt piaci műveleteket is végeznek, amelyek a pénzügyi stabilitást szolgálják, márpedig ezekben az esetekben káros, ha a többi pénzpiaci szereplőnél nem elvárt adatközlési kötelezettséget kell teljesíteniük. Bánki Erik előterjesztette továbbá, hogy módosuljanak a jegybanktörvényben az eljárási határidők, illetve különleges eljárási rendet lehessen alkalmazni a jegybank által kezelt olyan ügyekre, amelyek ügyintézési ideje meghaladja a nyolcnapos határidőt. A képviselő szerint ez a pénzügyi stabilitás további erősítését szolgálja, és az ügyfelek számára is kedvezőbb, hiszen ha a nyolcnapos határidő maradna a jegybank által kezelt eljárások esetében, akkor az az ügyek nagy részénél elutasítást jelentene, hiszen nincs lehetőség arra, hogy ennyi idő alatt érdemben megtárgyalják az esetet.
A gazdasági bizottság támogatta a módosító tárgysorozatba vételét, a testület ellenzéki tagjai viszont élesen bírálták a javaslatot, és azt is, hogy az indítványt csak hétfő délelőtt, a testület ülése előtt kapták kézhez. A DK bejelentette, hogy az Európai Unióhoz fordul az ügyben.