Az elmúlt időszakban több, az ipar területein működő cég is jelezte az érdekképviseleteknek, hogy más országba helyezi át a gyártási tevékenységének bizonyos elemeit, emellett a korábban tervezett bővítést sem hajtja végre. – Több mint ötszáz munkavállalóját bocsátja el a napokban Gyöngyösön és Gödöllőn az egyik nemzetközi cég, mivel a munkaerőhiány miatt Magyarországról elviszi egyik termelési egységét – mondta a Magyar Időknek László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
Kiemelte: korábban az ország különböző pontjain működő más vállalatok egységeinél is előfordult a jelenség, többek közt Móron, Sárváron vagy Tabon. Arról egyelőre nem érkeztek információk, hogy komplett nemzetközi vállalatok terveznék elhagyni az országot, illetve a gyártóegységek áttelepítése sem öltött még tömeges méreteket.
A szakszervezeti tisztségviselő szerint ugyanakkor az új munkaügyi kormányzatnak sürgősen tárgyalnia kell az érdekképviseletekkel a közös megoldás érdekében, mivel a munkaerőhiányra adott gyors válaszok nélkül egyre több hasonló lépés várható a cégektől, többen már gondolkoznak rajta, hogy más országot válasszanak. Eddig két-háromezer munkavállaló állása szűnt meg a jelenség miatt, ám az elmaradt beruházások nyomán több – köztük magasabb tudást igénylő – munkahely sem jött létre.

A béremelések iránti nyomás továbbra is megmarad (képünk illusztráció)
Fotós: Havran Zoltán
László Zoltán kiemelte: elsősorban az alacsony hozzáadott értékű munkakörökben vált lehetetlenné a toborzás, sem a béremelések, sem az egyéb intézkedések nem segítettek, ráadásul a magas fluktuáció is gondot jelent. Ezért döntöttek a cégek a termelőegységük áthelyezéséről elsősorban Ukrajnába, Szerbiába, de akár a Távol-Keletre is. Problémát jelent a szakmunkások hiánya, de a diplomás mérnökökre, magasabb végzettségű szakemberekre is nagy szükség van. A tapasztalatok szerint ugyanakkor kedvező, hogy a robotizálással is haladnak a cégek, ám ez a folyamat lassabb, a munkaerő-szükséglet viszont égető.
Az alelnök hozzátette: nem számítanak rá, hogy tömegesen vinnék ki az országból a termelést a cégek, ugyanakkor a legrosszabb forgatókönyv szerint nagyobb méreteket ölthet a probléma, ezért sürgős tárgyalásra van szükség a kormánnyal a megfelelő és gyors lépések kidolgozása érdekében.
– Nem várható, hogy tömegesen szervezzék ki a cégek magyarországi gyártókapacitásaikat – mondta lapunk kérdésére Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára nem tartja kizártnak, hogy néhányan ezt a lépést választották, de vannak olyan munkafolyamatok, bonyolultabb egységek, ahol az átköltöztetés roppant nehézkes és költséges folyamat lenne, ráadásul a munkaerő mellett más szempontokat is figyelembe kell venni. A beruházások, bővítések elmaradása viszont reálisabb probléma.
A főtitkár szerint nagyjából félmillióra tehető a munkanélküliek, az inaktívak, valamint a közmunkások száma, az ő integrálásuk megoldást jelentene, emellett a külföldön munkát vállalók ösztönzése a hazatérésre. Ehhez viszont elengedhetetlen a felnőttképzési rendszer átalakítása és az egyéb foglalkoztatáspolitikai programok megalkotása. Átmenetileg megoldást jelenthetnek a külföldről behozott munkavállalók is. A munkaerő megtartása érdekében pedig várhatóan megmarad a béremelések iránti nyomás. Dávid Ferenc arra figyelmeztetett, hogy közel kétszázezer munkavállaló megy nyugdíjba az idén és jövőre, ami a jelenleginél is súlyosabbá teszi a munkaerőhiányt.