Jelentős, a tavalyihoz hasonló 10-14 százalékos keresetemelést hajt végre 2018-ban a versenyszféra, amit a munkaerőpiaci hatások mellett a világgazdasági folyamatok, valamint a válságkezelés lezárása is jelentősen támogat – derül ki a Munkástanácsok lapunkhoz eljuttatott elemzéséből.
A tanulmány szerint 2013, tehát a válságból való kilábalás óta a hazai gazdaság – a nemzetközi irányokkal összhangban – ismét növekedési pályára állt: a belső fogyasztás és a beruházások élénkülése rendkívül kedvezően hatott a munkaerőpiacra.
Míg 2013-ban a magyarországi munkanélküliségi ráta 10 százalék körül mozgott, addig mára 3,9 százalékra csökkent az állástalanok aránya, ezzel párhuzamosan pedig nőtt az aktivitás, és mintegy 700 ezer új munkahely jelent meg. Tavaly a folyamatok még kedvezőbben alakultak, mivel a közfoglalkoztatottak közül egyre többeknek sikerül elhelyezkedniük a versenyszférában, emellett az elvándorlás is csökkent némileg. Ennek alapja, hogy 2013-tól az állam elkezdte a bérrendezést.
Elsőként a pedagógusok életpályamodellének bevezetésével, ezt követően az állami szektorban egyre több területen rendezte a fizetéseket. Ezzel párhuzamosan megkezdődtek azok az intézkedések, amelyek közvetve hatnak a keresetekre: a rezsiköltségek szabályozása, az otthonteremtési program, valamint a devizahitelek kivezetése.
A szakszervezet elemzése rámutat, hogy a válságot követő időszak lehetővé tette, hogy a magyar gazdaság szerkezetátalakításai egy bérvezérelt gazdaság felé mozduljanak. A magyar gazdaságpolitika egyik fő célkitűzése a reálbér, illetve ezzel párhuzamosan a bérhányad növelése lett. Ezt az támasztja alá, hogy a magasabb bérszínvonal, bérhányad élénkíti a fogyasztást és így a gazdasági növekedést, mégpedig tartósan, hiszen eredményei hosszú távon érvényesülnek.

Mára 3,9 százalékra csökkent az állástalanok aránya
Fotós: Havran Zoltán
Ennek egyik fontos lépése volt a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás, amely a munkáltatóknak járó könnyítés mellett jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést határozott meg az alku első két évében, ami a magasabb kereseti kategóriákban dolgozók bérét is felfelé húzza. Emellett a bérek emelkedése a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek ösztönzésével hozzájárul ahhoz, hogy a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben emelkedhessen a foglalkoztatás.
A bérmegállapodások, életpályamodellek, illetve az erőteljes konjunktúra hatására a kedvező munkaerőpiaci folyamatok fennmaradása mellett a bérek felzárkózásának folytatódása is prognosztizálható a következő években. Egyes előrejelzések szerint a reálbérek 2016. év eleji értékükhöz képest összességében csaknem 40 százalékkal emelkedhetnek 2022-ig.
A folytatódó növekedéssel párhuzamosan a versenyszektorban tapasztalható erős munkaerő-kereslet hatására a foglalkoztatás növekedése és a munkanélküliségi ráta csökkenése is folytatódhat, aminek eredményeként a következő években a munkanélküliségi ráta tartósan 4 százalék alatt maradhat.
Az elemzés arra is kitér, hogy a világgazdasági folyamatok alapján nem várható újabb pénzügyi válság a következő időszakban. Kockázatok ugyan vannak, többek közt az amerikai importvámok vagy a kínai gazdaság lassulása, ugyanakkor a folyamatok inkább kedvező irányba mutatnak.
Az orosz gazdaság ismét növekedésnek indult, Kína szerkezetátalakításokat hajt végre, az Egyesült Államokban pedig továbbra is stabil a gazdasági növekedési pálya. Európában sem látszanak már a 2008-as válság hatásai: az eurózóna magországai ismét növekednek, habár a britek uniós tagságának megszűnése újabb kihívás.