Lepsényi István kifejtette, „kiemelkedően fontosak azok a visszajelzések, amelyeket a Magyarországon működő vállalatoktól, különösen a nálunk működő német vállalatoktól kapunk”, és megjegyezte, a kormány is tisztában van azzal, hogy növelni kell a szakképzett munkavállalók létszámát.
Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke kiemelte, hogy a német cégek derűlátóan ítélik meg az idei általános gazdasági helyzetet és saját üzleti kilátásaikat is. A német-magyar kamara a kormánynál optimistább, 2016-ra 3 százalékos magyar gazdasági növekedéssel számol. A kamara elnöke azonban arra figyelmeztetett, hogy a képzett szakemberek növekvő hiánya komoly növekedési kockázatot jelent.
Az NGM államtitkára kiemelte a német-magyar kamara felméréséből, hogy a befektetői hangulat index – nagymértékben, az elmúlt évi 10 pontról idén 18 pontra javult. A mutató
mínusz 100-tól plusz 100 pontig terjedő skálán tükrözi a cégek véleményét egyebek mellett a nemzetgazdaság helyzetéről, a vállalat saját üzleti helyzetéről, várakozásaikról, a cégek árbevételre vonatkozó elképzeléseiről.
Lepsényi István felidézte, hogy Németország – Magyarország legfontosabb gazdasági partnereként – részaránya a teljes magyar külkereskedelmi forgalomból 2014-ben 27,5 százalékot, 2015-ben pedig 27,3 százalékot tett ki. Magyarországon mintegy 6000 német, vagy részben német vállalkozás működik, mintegy 300 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Egyúttal Németország az egyik legnagyobb befektető Magyarországon, a Németországból származó külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya 2014-ben 18,7 milliárd eurót ért el, ami a külföldi működőtőke-befektetésekből 23 százalékot tesz ki. Az itteni német cégek egyre jelentősebb szerepet játszanak a kutatási-fejlesztési tevékenységben és az oktatásban is, különösen a duális képzésben – jegyezte meg..
Dale A. Martin, kiemelte: a kedvező makrogazdasági körülmények most lehetőséget adnak arra, hogy a még nem kielégítőnek ítélt kérdésekben további erőfeszítéseket tegyen a német-magyar kamara a magyarországi vállalatok nemzetközi versenyképességének érdekében.
A német-magyar kamara felmérése szerint a német cégek bizakodása tükröződik az élénkülő beruházási és foglalkoztatási tervekben is, a német vállalatok 38 százaléka a tavalyinál nagyobb mértékű beruházásokat tervez, csak 15 százalékuk csökkentené a kiadásokat. A vállalati létszámot még ennél is többen, 43 százalékban akarják emelni, csak 14 százalékuk tervez létszámleépítést. Mindkét kérdésből kitűnik, hogy a feldolgozóipar, különösen a nagyobb, exportra termelő vállalatok bővítenének a leginkább – derül ki a német-magyar kamara felméréséből.
A felmérés szerint összességében javult a gazdaságpolitikai feltételrendszer megítélése, nagymértékű volt a javulás, különösen a jogbiztonság és a kiszámíthatóság területén, de valamelyest az adóterhelést, illetve az adóigazgatást tekintve is. Továbbra sem kielégítő helyzet a korrupció, valamint a közbeszerzések átláthatóságánál, itt a tavalyihoz képest nem tapasztaltak előrehaladást a befektetők – hangsúlyozta a német kamara elnöke.
Elmondta: a megkérdezettek 54 százaléka elégedetlen a szakképzett munkaerő létszámával, a feldolgozóiparban ez az arány eléri a 66 százalékot. Ez a tény a cégek számára megnehezíti az erősödő piaci kereslethez való rugalmas alkalmazkodást, középtávon pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalatok beruházási terveit is. A szakemberhiánnyal szorosan összefügg, hogy a szakképzési, valamint a felsőoktatási rendszer minősége továbbra sem felel meg az üzleti szféra elvárásainak.
Elmondta: a hazai beszállítókkal továbbra is elégedett a befektetők nagyobb hányada, de a feldolgozóiparban már csaknem minden harmadik cég elégedetlen.
Dale A. Martin kiemelte: a Magyarország melletti befektetői elkötelezettség az idén érezhetően javult a tavalyi, gyenge mutatóhoz képest, a befektetők 80 százaléka ismét beruházna Magyarországon, 2015-ben 71 százalékot ért el ez az arány.