Szélesebb kínálatból és jobb minőségű kenyerek közül válogathatnak ezentúl a vásárlók. A Magyar élelmiszerkönyv napokban életbe lépett módosításának köszönhetően a pékek nem spórolhatják ki az értékes alapanyagokat a termékeikből. A szabályozás ugyanis tisztázza, hogy egyes, névvel ellátott kenyerek pontosan mit és milyen arányban tartalmazhatnak, illetve milyen receptúra alapján készülhetnek. Ennek megfelelően a pékáruk esetében jelentős változásokat hozott az új rendelet.
A különböző kenyérfajták karaktere jobban eltér egymástól, a kenyér ízét és állagát pedig valóban a névadó gabona határozza meg. Kiskapuk természetesen most is vannak a rendszerben, ha a gyártók nem tartják be az előírásokat, fantázianévvel ellátott termékeket továbbra is forgalmazhatnak. A vásárló döntését azonban megkönnyíti a rendelet: ha jó minőségű terméket szeretne kapni a pénzéért, fittcipó vagy wellnessvekni helyett rozskenyeret vagy teljes kiőrlésű árut kell keresnie. Ezek esetében ugyanis biztosított, hogy a pékáru biztosan annyi értékes összetevőt tartalmaz, mint amennyit a szabályozás előír.
A Földművelésügyi Minisztérium még tavaly decemberben módosította a kenyerekre vonatkozó rendeletet, ami 15-féle pékáru esetében határozza meg azok összetételét. Idetartozik például a rozskenyér is. A terméknek ma már a korábbi negyven helyett hatvan százalékban rozslisztet kell tartalmaznia. Rozsos kenyérnek pedig csak azt az árut nevezhetik a gyártók, amely legalább 30 százaléknyi rozsőrleményt tartalmaz. A legszembetűnőbb minőségi változás minden bizonnyal a teljes kiőrlésű kenyereknél jelentkezik. Eddig ugyanis elég volt csupán ötszázaléknyi teljes kiőrlésű liszt ahhoz, hogy a gyártók használhassák a megnevezést, és így magasabb árat kérjenek a kenyérért.
Az új szabályozás 60 százalékos teljes kiőrlésű lisztet ír elő ezeknél a termékeknél, így mindenki biztos lehet abban, hogy valóban egészséges és értékes alapanyagokból készült ételt tesz a család asztalára. Ugyancsak jelentős arányban változnak a Graham- és a tönkölykenyerek követelményei is. Előbbinél legalább 90 százalékban Graham-lisztet kell használni sütésnél, míg a tönköly esetében 60 százalék az alsó határérték.
Megszűnik továbbá a házi kenyér elnevezés, helyette az ebbe a csoportba tartozó termékeket fehér vagy búzakenyérként lehet forgalomba hozni. Ezzel is tovább csökken a trükközés lehetősége. Korábban ugyanis sokszor nagyüzemi körülmények között készült kenyerek kerültek házi jellegűként a piacra. A kisebb háztartások számára jelenthet előnyt, hogy június 23-tól csökkent a legkisebb kiszerelésben elérhető kenyerek súlya. A félkilós kenyér mellett ezentúl akár negyedkilós kiszerelésben is vásárolhatnak kenyeret a fogyasztók.
A pékségeknek mára a gyártási technológiát, a receptúrát, a címkézést és a csomagolóanyagot is az új előírásokhoz kellett igazítaniuk. A rendelet a minőség javulását ösztönzi az ágazatban, a fogyasztóknak pedig meg kell ismerkedniük az új kenyerekkel. A megszokottól ugyanis eltérhet a termékek íze és az állaga is, a rozskenyér íze például jóval markánsabb lehet. A jobb minőségű összetevők és a szigorúbb technológiai előírások áremeléssel járhatnak. Ezek a biológiailag értékesebb összetevőkből álló termékek ugyanis nem a legolcsóbb kategóriába tartoznak, ugyanakkor a jó minőségű kenyeret akár harmadnap is elfogyaszthatják a vásárlók, szemben a silány minőségű, olcsó termékekkel. A pékségek abban bíznak, hogy a minőség javulásával a fogyasztók is könnyebben elfogadják majd, hogy többet kell fizetniük a termékekért.