Már csak néhány hektárnyi kiadó parcellára pályázhatnak a következő hónapokban a Kiskunsági Nemzeti Park területén gazdálkodók.
A Földművelésügyi Minisztérium lapunkhoz eljuttatott válaszaiból ugyanis az derült ki, hogy az elmúlt hét évben összesen 26 205 hektár került a földművesekhez a nemzeti park igazgatósága által kezelt állami területek közül.
A birtokok kialakításakor az állatok hajtási útvonala is számít
Bár az egyes birtokméretek közt előfordultak jelentős különbségek, a gazdák átlagosan 40 hektáros legelőkhöz jutottak. – A birtoktestek kialakítása során a gazdálkodás formája mellett több szempont is lényeges volt, a kihajtási útvonalak mellett a természetvédelmi követelményeket sem lehetett figyelmen kívül hagyni – emelte ki a tárca.
A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága összesen 481 földhaszonbérleti pályázatot hirdetett meg az elmúlt években, ebből 477 eljárás zárult sikerrel. Az agrárminisztérium tájékoztatása szerint egy-egy parcellára jellemzően egy-két gazda pályázott, míg a népszerűbb területeknél nem volt ritka a 7-8 jelentkező sem. A kisebb birtoktestek egy része ugyanakkor nem kelt el, ezeket ma a nemzeti park hasznosítja.
A legtöbb parcellát 2013-ban és 2014-ben hirdették meg. Tavaly már csak 13 pályázatot írt ki az igazgatóság, a következő időszakban pedig a jelenlegi szerződések lejártáig mindössze néhány birtoktestet hirdethetnek meg. Az érintett összterület hozzávetőlegesen 100 hektárra tehető.
A magyar állam tulajdonában és a Kiskunsági Nemzeti Park vagyonkezelésében lévő földek döntő többsége legelő, illetve gyepterület. Minden esetben országos jelentőségű védett természeti helyekről van szó.
Olyan fajok élőhelyei ezek, mint például a fokozottan védett ürge, a túzok, a hamvas rétihéja és az ugartyúk. A gyepterületen táplálkozó fajok közül a kék vércsét, a kerecsensólymot vagy a parlagi sast lehet kiemelni, emellett értékes és ritka lepkefajok, valamint fokozottan védett orchideák is élnek itt. Éppen ezért a haszonbérleti szerződésben egy sor természetvédelmi előírás szerepel, amelyeket a gazdálkodóknak be kell tartaniuk.
Az agrártárca szerint a bérlők minden esetben szorosan együttműködnek a nemzeti park igazgatóságával, s a természetvédelmi őrszolgálat felügyelete mellett használják az állami földeket. A legtöbben részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási programban is, ezért a korábban megkötött bérleti szerződések jelentős része a támogatási időszak végéig szól.
Mint megtudtuk, az árakban nem volt változás az elmúlt években: minden kiskunsági parcellát a jogszabályban megfogalmazott havi 1250 forintos aranykoronánkénti áron vehették bérbe a gazdák. A minisztérium tájékoztatása szerint a jövőbeli bérlőktől is ugyanekkora összeget kérnek majd el.
A nemzeti park vagyonkezelésében lévő területek jellemzően nem túl jó minőségűek, a homokterületeken például sokszor még az 1 aranykorona értéket sem érik el a legelők, ezért az árak az országos átlaghoz képest alacsonyabbak.
